"A nemzeti vagyonszerződés akkora hülyeség, hogy az csak Gyurcsány ötlete lehet" - mondta egy idős férfi az [origo]-nak arra a kérdésre, hogy melyik politikai oldalnak tulajdonítja a valójában a Fideszhez kötődő kezdeményezést.
Az utóbbi időben gyakorlattá vált a politikai életben, hogy a pártok egymás akcióit másolják, ha az egyik oldal előáll valamilyen jelszóval, kezdeményezéssel, a másik fél szinte azonnal hasonló ötlettel hozakodik elő. Az [origo] megkérdezett több embert is arról, hogy szerintük melyik párthoz köthető a nemzeti petíció, a nemzeti konzultáció, a garanciatörvény, a nemzeti minimum program, a nemzeti vagyonszerződés kifejezés, illetve a munka, otthon, biztonság jelszavak.
A nemzeti petíció, a nemzeti konzultáció, a garanciatörvény, a nemzeti vagyonszerződés a Fidesz akciója, és szintén a nagyobbik ellenzéki párthoz köthető a munka, otthon, biztonság hármas jelszó is, ezeket Orbán Viktor használta elsőként. A nemzeti minimum programot viszont az MSZP indította el.
A nemzeti petíciót és a nemzeti konzultációt valamennyi megkérdezett a Fidesz akciójának tulajdonította. A garanciatörvényt ugyan a legtöbben a Fideszhez kötötték, de volt, aki arra emlékezett, hogy az MSZP ötlete volt. A nemzeti minimum programról már jobban megoszlottak a vélemények, de a többség a Fidesz akciójának tartotta. A nemzeti vagyonszerződést a többség nem tudta hova tenni, akik pedig tudni vélték, melyik oldalhoz köthető a kifejezés, azok között ugyanannyian tulajdonították MSZP-s, mint ahányan fideszes kezdeményezésnek. A munka, otthon, biztonság hármas jelszót pedig a legtöbben az MSZP számlájára írták.
Az áfa csökkentésén mindenki gondolkodott
Varga Mihály (Fidesz) idén februárban nyújtott be egy javaslatot több adónem módosítására. Ebben szerepelt többek között az áfa csökkentése is. Varga indítványa szerint a 25 százalékos áfakulcs 19 százalékra csökkent volna. Ezt az ötletet akkor nem fogadta el a parlament. Ősszel azonban a kormány is előállt saját áfacsökkentési javaslatával, e szerint a 25 százalékos áfakulcs 20 százalékra csökken. Ezt az indítványt már elfogadta az Országgyűlés többsége.
A Fidesz indította el a nemzeti konzultációt, idén év elején. Az akció keretében kérdőíveket küldtek ki több millió háztartásba, hogy megkérdezzék az állampolgárokat, mi a véleményük a fontosabb társadalmi kérdésekben. Konzultációs programja volt az MSZP-nek is. A szocialista párt tisztségviselői több mint 750 településen, 1500 alkalommal találkoztak a lakossággal. Valamilyen formában 2 millió 300 ezer emberrel konzultáltak a kormány száz lépés programjáról. Közülük majd' 800 ezerrel személyesen.
A napokban az MSZP is aláírás-gyűjtési akcióról döntött. A szocialisták november 24-től gyűjtik az aláírásokat, a "biztonságos jövő nemzeti minimumának" megalkotásához. Hiller István pártelnök azt mondta az akcióról: a biztonságos jövő nemzeti minimumának programja hét pillérre: a politikai riválisok tiszteletére, a nyugdíjprogramra, a bérfelzárkóztatásra, a családtámogatási rendszerre, az otthonteremtésre, a foglalkoztatásra és az igazságos közteherviselésre épül. A Fidesz nemzeti petíciója korábban szintén nagyszabású aláírás-gyűjtési akcióval párosult.
A nemzeti minimum válaszként értelmezhető a Fidesz korábban bejelentett garanciatörvényére is. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke erről azt mondta: "Azt javaslom, hogy közösen alkossuk meg a nemzeti garanciatörvényt, garantáljuk, hogy az ebben a törvényben foglalt vívmányokat csak kétharmados törvénnyel lehessen módosítani." A politikus elképzelése szerint a garanciatörvényben szerepelne a 13. havi nyugdíj, a gyermekek után járó adókedvezmény, a panelfelújítási program, a gáz, a villany és a gyógyszer legfeljebb az infláció mértékével való áremelése és az, hogy a mindenkori kormány köteles lenne az áfát idejében visszatéríteni. Orbán bejelentette, törvényjavaslatukba beépítik az MSZP nemzeti minimumos elképzeléseit is.
A nemzeti konzultáció keretében faluparlamenteket is létrehozott a Fidesz, ahol a vidéken élők mondhatták el véleményüket. Az MSZP szakpolitikusai pedig idén nyáron járták a vidéket, hogy a kormány vidékprogramját ismertessék.
A Fidesz ötlete volt szeptemberben a nemzeti vagyonszerződés, vagyis egy kétharmados törvény megalkotása, amelyben rögzítették volna a tartósan társadalmi tulajdonban tartandó állami vállalatok listáját. Ez a kezdeményezés elbukott, mivel az MSZP nem támogatta. Válaszként a nemzeti vagyonszerződésre a privatizációs törvénnyel érvelt a nagyobbik kormánypárt, amelynek melléklete felsorolja a tartós állami tulajdonú vállalatokat. Akár úgy is tűnhetett, hogy megvan az egyetértés, de a Budapest Airport Rt.-n elvérzett a megállapodás lehetősége. A kormány ugyanis privatizálni akarja a céget, a Fidesz viszont állami tulajdonban hagyná azt.
"Lopás" a retorika szintjén is előfordul: szeptemberben az MSZP kezdte el a szélkakasozást, de az utóbbi hetekben a fideszes politikusok is ezt mondják a kormányról. Ugyanakkor az MSZP előtt már a 2004-es amerikai elnökválasztási kampányban is használták a szélkakasként is fordítható (flip-flop) kifejezést. Republikánus politikusok mondták azt John Kerry demokrata elnökjelöltről, hogy szélkakas, aki folyamatosan váltogatja a véleményét fontosabb politikai kérdésekben. Az akkori republikánus nyilatkozatok szerint az USA-nak olyan vezetőre van szüksége, aki világítótorony, nem pedig szélkakas.
Korábban a szocialisták nyúlták le az ellenzéki párt nemzeti petíciójának elindításakor meghirdetett munka, otthon, biztonság jelszavát, amelyet egyébként az MSZMP is használt már annak idején, a szabadsággal kiegészítve. Az SZDSZ éveken keresztül küzdött a sorkatonaság eltörléséért, amelyet a Medgyessy-kormány hajtott végre, de később Orbán Viktor többször is úgy emlékezett - rosszul -, hogy a Fidesz kezdeményezte azt.
Komáromi Gergely - Nagy Szilvia