Az MSZP elhárítja az SZDSZ ügynöktörvény-javaslatát

Új ügynöktörvény-tervezetet nyújtana be az SZDSZ. A liberálisok a koalíciós partnerrel közösen szeretnék megtalálni a megoldást, ami az alkotmánynak is megfelel és széleskörűen biztosítaná az ügynökakták nyilvánosságát. Az MSZP kész tárgyalni, de szerinte most nem ez a legfontosabb kérdés.

A liberálisok ismét előálltak ügynöktörvény-javaslatuk felmelegítésével, miután az Alkotmánybíróság (AB) októberben még a kihirdetés előtt megsemmisítette a tavasszal elfogadott módosított ügynöktörvényt, mely felszabadította és hozzáférhetővé tette volna az egykori ügynökaktákat. A törvény előzetes normakontrollját a leköszönő Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezte, miután az ügynöktörvényhez kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslat háromszori próbálkozásra sem kapta meg a képviselők kétharmadának a parlamenti támogatását.

Fodor Gábor ügyvivő a Népszabadságnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a nagyobb nyilvánosság érdekében az átvilágítandók körének kiterjesztésére lenne szükség. Az átvilágítási törvény hatályát a nagyobb sajtóorgánumok, a történelmi egyházak és az országos szakszervezetek vezetőire is kiterjesztenék, újjáélesztve az átvilágítóbírák intézményét. Ehhez nincs szükség az alkotmány módosítására, elfogadásához elegendő a parlament egyszerű többsége.

Kuncze Gábor pártelnök az üggyel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: az új ügynöktörvény-tervezetet az MSZP-vel közösen dolgoznák ki, de az egyeztetetésnek még nincs időpontja.

Tóth Károly, az MSZP témafelelőse az [origo]-nak elmondta: "Természetesen készek vagyunk tárgyalni, de nem biztos, hogy néhány hónappal a törvény bukása után ez lenne a legfontosabb probléma. A szocialisták teljes nyilvánosságot akartak, ennek érdekében az ügynöktörvény- és az alkotmánymódosítást is megszavazták. Ebben egyik parlamenti párt sem sorakozott fel mellénk. Most a közszereplők körének kibővítéséről lenne szó."

Hozzátette: "Az egyházak már kinyilvánították, hogy őket ez nem érdekli, elöljáróik választott tisztségekbe helyezéséhez nem akarnak előzetes állambiztonsági átvilágítást. Hasonlóan nyilatkoztak a szakszervezetek is. Más helyzet állt volna elő, ha a törvényt tavasszal az alkotmánymódosítással együtt megszavazzák. A közszereplők körének kiszélesítése szerintünk nem megoldás, hiszen nehéz meghatározni, ki mindenki tartozzon ebbe körbe, viszont bármelyik társadalmi csoport mondhatja, hogy a maguk részéről nem szeretnék vizsgálni a körbe tartozók állambiztonsági múltjáról."

Az "információs kárpótlás" megvalósulásáért az SZDSZ lényegében a megalakulása óta küzd. A Hack-Demszky-féle tervezet már 1990-ben elbukott az újonnan alakult többpárti parlamentben, melynek az volt a célja, hogy a III/III-as csapatfőnökség kötelékében dolgozók ne vehessenek részt a közéletben, és senkit ne keverhessenek gyanúba, ha nincs ellene bizonyíték. Az 1994-ben megszületett, majd többször módosított ügynöktörvény sem hozott megfelelő megoldást, hiszen folyamatosan szivárogtak ki információk közéleti emberek érintettségéről.

A D-209-es ügy (Medgyessy Péter kémelhárítói múltjának kiszivárogatása) egyenesen koalíciós válságot okozott A volt miniszterelnök akkor ígéretet tett a SZDSZ-nek, hogy teljes körű nyilvánosságot biztosító törvényt alkotnak: ne lehessen titkos információkkal senkit se zsarolni. Ám a koalíciós javaslatot szocialista módosító indítványok felpuhították. Így estek ki az egyházak és a szakszervezetek a közszereplők köréből. Bár egyesítették és hozzáférhetővé tették a Történeti Hivatalnál a fennmaradt állambiztonsági iratokat, de a nyilvános adatbázis létrehozása elmaradt. Nem született arra sem megoldás, hogy a közszereplők ne akadályozhassák meg múltjuk kutathatóságát státusuk letagadásával. A legutóbbi törvénymódosítást az AB hiúsította meg.