2006-tól kevesebbszer szurkálják a gyerekeket

2006-tól megváltozik a védőoltások rendszere, a gyerekek kevesebb szúrással kapják meg a megszokott oltásokat - jelentette be az országos tiszti főorvos hétfőn, a Védőoltási Hét nyitónapján. Az október 31. után született gyerekek már az új, korszerűbb vakcinákat fogják kapni, amelyeknél kisebb a szövődmények kockázata.

"Leírni egyetlen fertőző betegséget sem lehet, folyamatos éberségre van szükség" - mondta Bujdosó László országos tiszti főorvos hétfőn, a Védőoltási Hét első napján tartott sajtótájékoztatón.

A Védőoltási Hét megtartását az Egészségügyi Világszervezet javasolta tagállamainak, hogy ráirányítsák a társadalom figyelmét a védőoltások szerepére, javítsák a lakosság hozzáállását, és bepótolják az elmaradt oltásokat. Nálunk ez utóbbira nincs szükség, mivel Magyarországon a beoltottsági arány csaknem 100 százalékos, viszont elő kell készítenünk az új védőoltási rendszert, amely 2006 január 1-jén lép életbe.

Néggyel kevesebb szúrás

Jövőre bevezetik az ötkomponenses vakcinákat, amelyeknél a felhasznált oltóanyag egyszerre tartalmazza öt betegség antigénjeit. Az új rendszer így négy szúrástól szabadítja meg a gyerekeket, akik a jövő évtől a jelenleg szokásos 15 helyett csak 11 szúrást kapnak, mielőtt betöltik a 14. évüket. A védelem nem gyengül, az oltások továbbra is a következő tíz betegség ellen nyújtanak védettséget: tuberkolózis, gennyes agyhártyagyulladás, torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, mumpsz, kanyaró, rubeola, fertőző májgyulladás és gyermekbénulás.

Az oltóanyagot a GlaxoSmithKline nevű külföldi gyártó szállítja Magyarországra, a cég közbeszerzési eljáráson nyerte el a megbízást. A vakcinák 5 évre 10 milliárd 465 millió forintba kerülnek. "Nemzetközi viszonylatban ez nagyon jó ár, 20 euróért is szoktak kínálni egy adagot, mi pedig 14 euróért kapjuk" - mondta Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője.

Változik az adminisztráció

Az átállás miatt az oltások adminisztrációja is meg fog változni, minden oltási könyvet ki kell kicserélni. Ez és a lakosság tájékoztatása Ócsai szerint 40-50 milliós költséget jelent. Az Európában már régóta használt új oltóanyagok decemberben érkeznek meg az országba.

Az új rendszer csupán a 2005. október 31. után születettekre vonatkoznik, a kifutás alatt a régi oltóanyagokat fogják felhasználni. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója elmondta: a változásokról a védőoltási szaktanácsadók rendszerétől kérhetnek tájékoztatást a háziorvosok.

Más lesz az oltóanyag összetétele

Az új rendszerben a szamárköhögés elleni oltóanyag sejtmentes lesz. Ennek a változásnak azért van jelentősége, mert a régi oltóanyagnál időnként szövődmények léptek fel, és ezért sokan kihagyták az oltásokból a szamárköhögés komponenst. Emiatt félő volt, hogy a betegség újra felüti a fejét. A szakemberek Lengyelországot hozták fel példaként, ahol évente 2000-en fertőződnek meg szamárköhögéssel.

További változás, hogy a járványos gyermekbénulás elleni anyag (a Sabin-csepp) az uniós követelményeknek megfelelően élő vírus helyett ezentúl csak elölt vírust tartalmaz majd.

Jövőre egyáltalán nem lesznek higanyos oltások forgalomban. Ezeket korábban nemzetközi tanulmányokra hivatkozva magyar szülői szervezetek az autizmus kialakulásával hozták összefüggésbe, és szerették volna elérni, hogy Magyarországon se lehessen ilyen oltóanyagot használni. Az Egészségügyi Világszervezet véleményére hivatkozva a hatóságok folyamatosan cáfolták, hogy az oltóanyagnak köze van az autizmus kialakulásához.

Az új oltáshoz kicsit hosszabb, vékonyabb tű jár. "Már sok gyereket beoltottam ilyennel úgy, hogy észre sem vette" - mondta Mészner Zsófia. Az új rendszer szlogenje: "Kevesebb szúrás, kevesebb sírás".

Bujdosó László közölte, hogy a Védőoltási Hét keretében öt megyében - Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg - vizsgálják az oltottsági szintet a szakemberek.

Az állam nem felel a szövődményekért

Bujdosó szerint csak évente, kétévente fordul elő olyan oltási szövődmény, amely maradandó egészségkárosodást okoz. Évente 2 millió oltást adnak be, nem számítva az influenza és a veszettség elleni védekezést. "A veszély se a vérvétel, se az utcára lépés kockázatát nem közelíti meg" - fogalmazott a tiszti főorvos.

Magyarországon az oltások kötelezőek, de a mellékhatásokért az állam nem vállal felelősséget, nem perelhető. Szabálysértésnek minősül, ha a szülő nem oltatja be a gyerekét. A büntetés általában pénzbírság, de fél éves letöltendő szabadságvesztést is róttak már ki ezért Magyarországon. Az oltóanyag gyártóját vagy az orvost lehet hibáztatni, ha a gyerekeknél mellékhatások jelentkeznek.

Az országos tiszti főrovos szerint a madárinfuenza kapcsán felértékelődött a védőoltás, mint megelőzési eszköz. Az emberi influenza elleni oltás iránt is megnőtt idén az érdeklődés, jelenleg 1,3 millió vakcina áll rendelkezésre, félmillióval több, mint amennyi tavaly fogyott.