Megússzák a zaklató főnökök

Becslések szerint Magyarországon minden második-harmadik nőt zaklattak már a munkahelyén. Az áldozatok azonban félnek, és ha tarthatatlanná válik a helyzet, inkább felmondanak, de nem szólnak a hatóságoknak. Eddig csak három esetben pereltek szexuális zaklatás miatt, de egyszer sem nyerték meg a pert. A Nők a munka világában egyesület azért kampányol, hogy a nőkben tudatosodjon, hogy áldozatok és tehetnek valamit a kialakult helyzet ellen. Azt is szeretnék elérni, hogy a szexuális zaklatás fogalma bekerüljön a törvénybe és büntessék az elkövetőt.

"Megjegyzéseket tesz az alakomra, sms-eket küld hétvégén is, hogy hiányzol, hiányzik a hangod" - mesélte egy, az [origo] által megkérdezett nő, akit állítása szerint szinte a munkába állása pillanatától zaklat a főnöke. Kollégái azt tanácsolták, hogy "kezelje ügyesen" a helyzetet. "Egyelőre igyekszem nem komolyan venni, ennyit még el tudok viselni, de ha tovább folytatódik, akkor inkább felmondok." Azt mondja, hogy semmiképpen nem tesz panaszt, mert "abból nem hiszem, hogy jól jöhetek ki".

Azért kezdett kampányt a Nők a munka világában egyesület, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben a nőkben Magyarországon is tudatosodjon, hogy áldozatok és tehetnek valamit a kialakult helyzet ellen. Bár Magyarországon nem készült felmérés arról, hogy hányan érintettek, az egyesület becslései szerint minden második-harmadik nő találkozott élete során a problémával. Ezt egy, az Európai Unió 15 régebbi tagországát érintő vizsgálatra alapozzák, mely szerint a nők 30-50 százaléka szenvedett el szexuális zaklatást a munkahelyén. A szervezet nem tartja valószínűnek, hogy itthon jobb lenne a helyzet.

Egerszegi Dorottya, az egyesület elnöke az [origo]-nak elmondta, hogy a 2003-ban készült egyenlő bánásmódról szóló törvényt rendkívül semmitmondónak tartják, ugyanis nem tartalmazza a szexuális zaklatás, a munkahelyi szexuális zaklatás és az oktatási intézményben történő szexuális zaklatás definícióját, és így természetesen büntetési tételek sincsenek benne. "Nem is tudom törvénynek nevezni" - tette hozzá. Az elnök Franciaországot hozta fel ellenpéldaként, ahol 1992 óta törvényben van definiálva a szexuális zaklatás fogalma, és súlyos pénzbüntetés, valamint elzárás is járhat érte. "Amíg itthon nem büntetik, addig az áldozatok nagy része nem fog megszólalni" - állítja Egerszegi Dorottya.

Az áldozatok érzik magukat bűnösnek

Az általánosan elfogadott definíció szerint szexuális zaklatásnak az számít, ha a zaklatott személy sértőnek érzi és nem kívánatosnak tartja azt, amit vele szemben elkövetnek, legyen az szóbeli vagy tettleges megnyilvánulás. Ennek az érzésnek az alapján lehet eljárni és különböző bizonyításokat végezni. Az áldozatnak a megfelelő jogi hátter híján nincs mire hivatkoznia, és nem tudja bizonyítani sem az állításait, mert ahhoz tanúk kellenek vagy sms-ek, e-mailek, egyéb bizonyítékok. Ezekkel pedig az áldozatok az esetek többségében nem szolgálhatnak. Magyarországon eddig csak három esetben pereltek szexuális zaklatás miatt, de egyik esetben sem nyerték meg a pert. Egerszegi Dorottya tapasztalatai szerint még az ügyvédek is lebeszélik az ilyen ügyben hozzájuk fordulókat, mert alig van esély a győzelemre.

Spronz Júlia, a Habeas Corpus Munkacsoport jogásza egyetért ezzel. "Mind a bírák, mind az ügyvédek legtöbbje tájékozatlan ezen a területen. Az ügyvédek valóban hajlamosak lebeszélni a hozzájuk forduló nőket arról, hogy diszkrimináció miatt a bírósághoz forduljanak, mert nincs ilyen típusú peres gyakorlatuk és tapasztalatuk" - állítja. Spronz Júlia szerint minél több ügy jut el a bírósághoz, annál hamarabb várható változás a jogalkalmazók hozzáállásában.

További problémát jelent, hogy legtöbbször az áldozatok maguk sincsenek tisztában azzal, hogy áldozatok. "Csak akkor szólnak, ha már súlyos lelki, fizikai panaszokat okoz a kialakult helyzet" - mondja az elnök. A probléma leginkább a 35 év alatti egyedülálló vagy elvált nőket érinti, akik kiszolgáltatottak, féltik az állásukat, és inkább hallgatnak. Aki megszólal, csak név nélkül hajlandó beszélni arról, hogy mi történt vele. Leginkább azok beszélnek, akik így vagy úgy megoldották a problémát: vagy kiálltak az igazuk mellett a munkahelyükön, vagy - és ők vannak többen - felmondtak. "Jellemző, hogy sokszor még ők érzik magukat bűnösnek" - teszi hozzá az egyesület vezetője.

Meg kell tanulniuk kiállni magukért

A Nők a munka világában egyesület szeretne nyomást gyakorolni a törvényalkotókra, hogy módosítsák a jogszabályt. "Reméljük, hogy bekerül a téma a közbeszédbe, és az emberek rájönnek, hogy nem ciki ezzel foglalkozni" - fogalmaz Egerszegi Dorottya.

Tapasztalataik szerint a férfiak egy részéből erős indulatokat vált ki a téma. Attól tartanak, hogy a nők visszaélnek majd a szexuális zaklatás fogalmával, hogy átesnek a ló túloldalára, egy ártatlan bókot is zaklatásnak tekintenek majd. Az egyesület elnöke szerint a félelem indokolatlan, mert itthon még mindig annyira kínos ez a téma, hogy nem akad nő, aki vállalja, hogy keresztülmegy egy ilyen procedúrán csak azért, hogy bosszút álljon valakin.

Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke elmondta, hogy a szexuális zaklatást valóban nem, de a zaklatást most is tartalmazza a törvény. "Ez pedig tágan értelmezhető" - állítja. Ennek ellenére jelezték a törvényalkotóknak, hogy az uniós irányelveknek megfelelően egészüljön ki a jogszabály ezzel a definícióval. Terveznek további lépéseket is: jelenleg semmi nem kötelezi a munkaadókat, hogy etikai kódexük tartalmazza, hogy milyen fórumhoz, bizottsághoz fordulhat valaki a cégen belül, ha zaklatják. A jövőben ez is változhat, arra fogják kötelezni a munkaadókat, hogy hozzanak létre ilyen fórumokat.

Demeter Judit hozzátette, egyelőre nincs kialakult joggyakorlat nemcsak a szexuális zaklatással kapcsolatos, hanem bármilyen esélyegyenlőségi ügyben sem. "Idő kell, hogy ez a helyzet megváltozzon" - tette hozzá. Az elnök szerint ezért nemcsak a hatóságoknak kell tenniük, hanem az áldozatoknak is meg kell tanulniuk bátrabban kiállni az igazukért.

Matalin Dóra