Egy képet kapnak vissza a Herzog-örökösök

A Fővárosi Bíróság szerdai ítélete szerint csak El Greco A szent család című képét kapják vissza a Herzog-örökösök, akik tizenegy festmény visszaszerzéséért indítottak pert a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria ellen. Az örökösök ügyvédje közölte, fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen. Herzog Mór Lipót hagyatékának ügye nemzetközi érdeklődést váltott ki, a világháború alatt elkobzott műtárgyak kérdésével még az Európai Parlament is foglalkozott.

A Fővárosi Bíróság szerdán ítéletet hozott az összesen mintegy másfél milliárd forint értékű műkincsek tulajdonjoga miatt indult Herzog-perben. A bíróság kimondta, hogy a Szépművészeti Múzeumnak tizenöt napon belül át kell adnia a felperesnek, Martha Nierenbergnek El Greco A szent család című képét. A többi képre vonatkozó keresetet ugyanakkor elutasították. Martha Nierenberg ügyvédje közölte, fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik a per.

Az ítéletet a bírónő arra alapozta, hogy 1944-ben - amikor az örökös elhagyta az országot - mely képek álltak a Herzog család tulajdonában. A bíróság a korabeli adatokat vette figyelembe. Főként ezek alapján döntött úgy, hogy az El Greco-kép - amely jelenleg még kiállítási tárgy a Szépművészetiben - kivételével Martha Nierenberg nem tekinthető a műkincsek jogos tulajdonosának.

Az Egyesült Államokban élő, amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg hároméves huzavona után, 1999-ben indított pert nagyapja, Herzog Mór Lipót örököseként a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen 11 festmény visszaszerzéséért.

Martha Nierenberg - többek között - Anthonis van Dyck, Lucas Cranach, Gustave Courbet, El Greco, Fiorentino, Munkácsy Mihály és Brocky Károly egy-egy alkotását szeretné visszakapni. A Herzog-hagyatékon, a végrendelet szerint, a budapesti bankár halála után három gyermeke osztozhat. Az örökösök később a tengerentúlra menekültek a zsidóüldözés elől, a gyűjteményt tudomásuk szerint széthordták. A zsidó család vagyonát ugyanis 1944-ben Adolf Eichmann náci vezér kobozta el. Ekkor Németországba került a gyűjtemény, majd ismét Magyarországra, de mivel az örökösök külföldön éltek, az 1954-es műkincsvédelmi törvény értelmében a műkincsek letétként állami tulajdonba kerültek.

A per nemzetközi érdeklődést is kiváltott, még az Európai Parlament is foglalkozott vele. Uniós jogszabályt sürgettek annak érdekében, hogy a világháború alatt és után elvett műtárgyak visszakerülhessenek jogos tulajdonosaikhoz. Magyarországon attól tartottak, hogy a hazai kárpótlási rendszert alááshatja, ha az EU megkérdőjelezi hazánk műkincsekkel kapcsolatos gyakorlatát.

Az alperes magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria az eljárás során végig azzal érvelt, hogy a vitatott képek elbirtoklással kerültek állami tulajdonba. Végül 2000 októberében született egy nem jogerős ítélet, amelyben Martha Nierenberg javára döntöttek. A Legfelsőbb Bíróság azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, mert megalapozatlannak találta. Új eljárást kellett indítani, ami tavaly májusban kezdődött, és ekkor már Martha Nierenbergen kívül Herzog Mór másik két gyermekének leszármazottja is bekapcsolódott az ügybe.