Fizetniük kellene a civileknek a lobbizásért

Civil szervezetek tiltakoznak a kormány lobbitörvény-tervezete ellen, mondván, hogy az csak a nyereségérdekelt cégekre vonatkozik. A tiltakozók azt kifogásolják, hogy a jogszabály értelmében a jövőben fizetniük kellene azért, hogy eljussanak a döntéshozókhoz. Az Igazságügyi Minisztérium szerint azonban a civil szervezetek használhatják az eddigi érdekérvényesítési módszereket.

A törvényjavaslat a lobbitevékenységet olyan közhatalmi döntések befolyásolására alkalmas magatartásnak írja le, amely megbízás alapján, ellenérték fejében történik. Vagyis a jogszabály lobbizáson csak a nyereségérdekelt cégek érdekérvényesítését érti, és nem foglalkozik a társadalmi szervezetek ez irányú törekvéseivel.

Ráadásul a törvényalkotó nem "megfeledkezik" a civilekről, hanem a javaslata betű szerint kizárja a kormányzati szervek által kezdeményezett "érdekegyeztetési mechanizmusok" fórumait (Érdekegyezető Tanács) és a "gazdasági-társadalmi érdekeket képviselő" csoportokat (kamarák, szakszevezetek, egyéb civil szervezetek) a lobbizást legalizáló törvény hatálya alól.

A kormányhoz intézett nyílt levelükben a tiltakozók elutasítják a hátrányos megkülönböztetést, és felszólítják a jogalkotót, hogy a törvényjavaslatban a civil érdekérvényesítő tevékenységet is szabályozzák. Véleményük szerint, ha kimaradnak a körből, akkor csak a professzionális, regisztrált "tanácsadókon" keresztül juthatnak el a döntéshozókhoz.

A lobbistáknak a törvénytervezet megadja azt a lehetőséget, hogy a jogszabályalkotásnál személyesen meghallgassák őket, átadhatják kiadványaikat és beléphetnek az érintett szerv helyiségeibe. A civileknek "nemhogy hasznuk származna abból, hogy a köz ügyeit felvállalják, hanem még fizetniük is kell a profitalapon működő lobbistáknak" - írják a társadalmi szervezetek levelükben. Az egyik tiltakozó szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Földes Ádám az [origo]-nak elmondta, hogy a lobbitörvény lehetne az első, amely rögzítené, hogy a döntéshozóknak személyesen is meg kell hallgatniuk a civileket

Lékó Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője az [origo]-nak elismerte, hogy a jogalkotói szándék nem terjedt ki a civilekre. Hozzátette: így viszont nincsenek a nyilvánossággal szemben olyan kötelességeik, mint a lobbistáknak. Nem kell regisztráltatniuk magukat vagy utólag a találkozóról jelentést készíteni. "Az elmúlt években minden tárca kialakított saját rendszerének megfelelő érdekegyeztető mechanizmusokat. Ezeken a fórumokon a civilek kifejthetik a véleményüket - akár a miniszter előtt is" - vélte Lékó.

Felvetésünkre, hogy ez nem ugyanaz, mint amikor a lobbistákat mindenképp meghallgatják, hozzátette: "Mivel nincs sok feltétele annak, hogy valakit lobbistaként regisztráljanak, a TASZ is megbízhatja szerződéses úton egyik munkatársát, hogy vetesse fel magát a nyilvántartásba."

A civilek nyílt levelét huszonkét szervezet képviselője írta alá, de vannak már újabb csatlakozók. Földes Ádám az [origo] kérdésére nem tudta megmondani, hogy az országgyűlési képviselők közül valaki készül-e a lobbitörvény parlamenti vitájában a civileknek megfelelő módosítás beterjesztésére. Ők mindenesetre az összes képviselőnek megküldték a tiltakozásukat.