Több önkormányzat gazdálkodásának vizsgálatakor felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszék arra, hogy törvénysértő módon ingyen vagy mélyen a piaci ár alatt adnak bérbe irodákat a helyi pártszervezeteknek. Legutóbb a III., a VIII. kerület és Szeged önkormányzatát rótta meg az ÁSZ emiatt.
Horváth Balázs, az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettese az [origo] megkeresésére azt mondta, szerinte ez országos probléma, nem csak az említett három önkormányzatnál tapasztalták, hogy kedveznek a pártoknak. Horváth szerint az Alkotmánybíróság (AB) határozata és a Legfelsőbb Bíróság precedens értékű ítélete is kimondja, az esélyegyenlőséget sérti, hogy más társadalmi szervezetekkel szemben a pártoknak kedveznek az önkormányzatok. Az ÁSZ 2003 óta vizsgálja azt, hogy az önkormányzatok elvtelen előnyben részesítik-e a pártokat a kedvezményes helyiségbérléssel. Horváth tapasztalatai szerint továbbra is gyakran előfordul, hogy ingyenesen vagy jelképes díjért kaphatnak irodákat a pártok.
Az Alkotmánybíróság 47/2002. számú határozata szerint "az önkormányzati választásokon listát állító pártok, szervezetek támogatása nem tartozik a helyi közügyek körébe, a díjkedvezményen keresztül számukra nyújtott burkolt támogatás nem tekinthető olyannak, amely az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos célokat szolgál. Ezért e szervezetek és más - e kedvezményben nem részesülő - helyiségbérlők közötti megkülönböztetésnek alkotmányosan elfogadható indoka nincs. Ugyancsak nincs ésszerű indoka a listát állító pártok, szervezetek és más pártok, politikai jellegű szervetek közötti megkülönböztetésnek sem" - derült ki az AB határozatából.
Az ÁSZ és az AB állásfoglalása után két országgyűlési képviselő, Molnár Gyula (MSZP) és Bőhm András (SZDSZ) törvényjavaslatot készített az ingyenes pártirodák ügyében. A javaslat szerint a jövőben piaci alapú bérleti díjat kellene fizetniük a pártoknak, de ha akarják, megvásárolhatják az ingatlant. Erre a két képivselő 15 éves részletfizetési lehetőséget biztosítana. Ha valamelyik pártszervezet nem fizetné a piaci alapú díjat és nem élne elővásárlási jogával sem, ki kellene költöznie az irodából - a parlament által még nem tárgyalt, szeptemberi javaslat szerint.
A III. kerületben korábban a Munkáspárt ingyen kapott irodát. Az MSZP, a Fidesz, az MDF és a MIÉP pedig havi 1000 forintért bérelhetett ingatlant. Tarlós István, a III. kerület független polgármestere az [origo] kérdésére közölte, hogy az Alkotmánybíróság határozata miatt 2004 májusában azt javasolta a kerületi képviselő-testületnek, hogy a jövőben piaci alapú bérleti díjat fizessenek a pártok a kerületnek. Ezt azonban indokolás nélkül leszavazták a képviselők. Elfogadták viszont azt a javaslatot, hogy 2004 júliusától már piaci alapon vennék bérbe a helyiségeket. Nem sokkal később, még 2004 augusztusában azonban a helyi pártok visszavonták ezt a határozatot, így maradt minden a régiben. Később azonban a polgármester tájékoztatása szerint az MSZP és az MDF megvásárolta az általuk használt ingatlanokat, összesen több mint 100 millió forintot fizetett a két párt az önkormányzatnak. A Fidesz és a MIÉP még jelenleg is az 1000 forintos díjat fizeti, de Tarlós szerint még idén megoldódhat ennek a két pártnak az ügye is, mivel másik ingatlanba akarnak költözni. Egy társadalmi szervezet pedig már piaci alapú bérleti díjat fizet az önkormányzatnak a Munkáspárt által használt helyiségért.
A VIII. kerületben nyolc párt (MDF, Fidesz, SZDSZ, MIÉP, KDNP, MSZP, Munkáspárt, MDNP) kapott az ÁSZ vizsgálata szerint 100 forintos négyzetméterenkénti bérleti díjért irodát. Ez a számvevők számítása szerint 51,5 millió forint bevételkiesést okoz a kerületnek - ennyivel több pénze lenne a VIII. kerületnek, ha a pártok is piaci alapon bérelnék az ingatlanokat. A kerület még az idén nyár elején végzett ÁSZ-vizsgálat alatt kezdeményezte a pártokkal kötött szerződések felülvizsgálatát. Arról azonban nem tudott senki sem nyilatkozni a kerület részéről az [origo]-nak, hogy végül módosították-e a díjakat.
Szegeden a pártok 40 forintos négyzetméterenkénti díjért bérelhetnek helyiségeket - állapította meg az ÁSZ. A szerződéseket még 2000-ben kötötték, a díjat azóta sem emelték. A piaci tarifa Szegeden 359-2728 forint volt az ÁSZ megállapítása szerint, vagyis a pártok által fizetett pénznek akár hatvannyolcszorosát kell fizetnie másoknak önkormányzati bérleményért. Annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatot törvénysértőnek tartja az ÁSZ, Szeged polgármestere és jegyzője nem így vélekedik. A megállapításokra reagálva azt közölték a számvevőszéknek írt nyilatkozatukban, hogy nem sértettek törvényt, mert nem a pártokat, a helyi képviselőket támogatják a kedvezményes díjjal.
Komáromi Gergely