Elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Elfogadta kedden az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt, amely többek között a bolognai folyamathoz való csatlakozást is tartalmazza. A törvény több pontját októberben alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Az új változatot viszont kifogásolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a törvény ugyanis az egyetemmel kapcsolatos gazdasági döntésekből kizárná a diákokat.

Az Országgyűlés kedden 184 igen és 138 nem szavazattal elfogadta az új felsőoktatási törvényt. Az ellenzék által többször támadott törvényre a kormánypárti képviselők mellett igennel szavazott 10 fideszes képviselő is, köztük Orbán Viktor, a párt elnöke. Nemmel voksolt viszont hét MSZP-s és három szabad demokrata képviselő. Az SZDSZ-es politikusok az [origo] kérdésére elmondták, hogy véletlenül szavaztak nemmel a párttársuk, Magyar Bálint oktatási miniszter által beterjesztett jogszabályra.

A törvény elfogadásával lehetővé válik, hogy Magyarország 2006-tól átálljon a bolognai típusú képzésre. Ennek lényege, hogy a hagyományos főiskolai és egyetemi rendszer helyett három egymásra épülő szint lesz. Először a három- vagy négyéves úgynevezett bachelor képzésre iratkozhatnának be a diákok. Ez lenne a felsőfokú alapoktatás, melynek végeztével munkavállalásra jogosító oklevelet kapnának a hallgatók. Ezután a kétéves mesterképzéssel folytathatnák a tanulmányaikat, majd megpróbálkozhatnának a doktori fokozat megszerzésével.

A bolognai rendszer bevezetését 1999-ben vállalta Magyarország, amikor 30 európai országgal együtt csatlakozott a bolognai nyilatkozathoz, amelynek célja az egységes európai felsőoktatás kialakítása. Az új felsőoktatási törvény ehhez a nyilatkozathoz igazodott.

A törvényt májusban már elfogadta a parlament, Mádl Ferenc köztársasági elnök azonban véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak, mivel úgy ítélte meg, hogy az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság október végén hozott határozatában jogosnak vélte az államfő fenntartásait.

Az Alkotmánybíróság szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek voltak a tudományos élet szabadságával. A törvény ugyanis több olyan kérdést az újonnan létrehozandó, irányító testületek hatáskörébe utalt volna, amelyek közvetlenül érintik a tudomány kérdéseit. A jogszabály az irányító testületeket bízta meg azzal, hogy döntsenek a kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiáról a felsőoktatási intézményekben.

A testület alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyekben doktori képzés folyhat. Az Alkotmánybíróság azt is kifogásolta, hogy a fenntartó, vagyis az oktatási miniszter kezében túl sok jogkör összpontosult volna, és ez, végső soron, a felsőoktatási intézmények autonómiájának elvonását jelentené. Az oktatási miniszter akár az intézmény megszüntetéséről is dönthetett volna, ha az nem gazdálkodik ésszerűen, takarékosan.

Az oktatási tárca ezt követően átdolgozta a törvényt, az új - most elfogadott - tervezetben az irányító testületek helyett már gazdasági tanácsok szerepelnek. A tárca szerint korlátozzák is a testületek jogkörét: tudományos kérdésekkel nem, csak gazdasági ügyekkel foglalkozhatnak. Az új változat viszont a gazdasági tanács tagjai számára előírja a felsőfokú végzettséget.

Ez utóbbi módosítás miatt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem támogatja a tervezetet, mivel így a tanácsnak hallgatók nem lehetnek tagjai. Nem támogatta a tervezetet a hétfői záróvita során a Fidesz és az MDF sem, az ellenzéki pártok a hallgatói jogok csorbítását kifogásolták. A fideszes Pósán Ferenc többek között elmondta: az oktatási tárca képtelen volt egy ciklus alatt, szakmai szempontok alapján kidolgozni a törvényt.

Magyar Bálint oktatási miniszter a parlamenti vita során elmondta: a törvény a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés miatt igényelt kétéves előkészítést. Magyar hozzátette: az Alkotmánybíróság döntése után benyújtott előterjesztést a hét mértékadó szakmai szervezet mindegyike támogatta, csak a HÖOK kifogásolta két pontban.