Tízmilliót kérnek egy cukorbeteg lány haláláért

Tízmillió forintos műhibapert indított a szegedi kórház ellen annak a súlyos cukorbeteg fiatal lánynak a családja, aki négy évvel ezelőtt életét vesztette a kórházban. A szülők szerint azért halt meg a lányuk, mert nem kapott időben megfelelő orvosi kezelést: először hazaküldték az ambulanciáról, majd amikor mégis felvették a kórházba, több vizsgálatot csak késve végeztek el. A kórházi orvosok szerint megfelelően ellátták a lányt, nem rajtuk múlott, hogy nem tudták megmenteni az életét.

Kórházi kezelése alatt vesztette életét négy évvel ezelőtt egy súlyosan cukorbeteg fiatal lány, Molnár Tímea. A szegedi lány szülei még most is úgy gondolják, a hanyag orvosi kezelés okozta gyerekük halálát. Ezért büntetőfeljelentést is tettek korábban, amit a rendőrség lezárt, mert úgy vélték, nem történt bűncselekmény Molnár Tímea kórházi kezelésekor. Molnár Pálné, Tímea édesanyja elmondta, nem nyugodtak bele a rendőrség döntésébe, ezért műhibapert indítottak a szegedi önkormányzati kórház ellen, 10 millió forint nem vagyoni kártérítést követelnek.

A 21 éves lány később végzetesnek bizonyuló egyészségügyi problémái 2001 augusztus végén kezdődtek. Tünetei nem látszottak súlyosnak, köhögött, fájt a torka. Mivel azonban cukorbeteg is volt, minden betegség sokkal veszélyesebb lehetett számára, mint a legtöbb ember esetében. Tímeának a háziorvosa a köhögésre antibiotikumot írt fel, a gyógyszert azonban három-négy nap után nem szedte tovább, mert folyamatosan hányt tőle.

Mivel a lány rosszul érezte magát, 2001. szeptember 16-án elment a szegedi kórház belgyógyászati szakambulanciájára. A lány torokfájásra panaszkodott, és közölte az ügyeletes orvossal, hogy saját vércukrát 20 millimolnak mérte, és a szülők szerint arról is tájékoztatta az orvost, hogy már nem szedi a korábban számára felírt antibiotikumot. Az orvos azonban azt rögzítette, hogy a háziorvos elindította az antibiotikumos kezelést, úgy értelmezte Tímea szavait, hogy még szedi a gyógyszert. Így akkor nem is írtak fel neki antibiotikumot, ami pedig fontos lett volna a fertőzések miatt.

Az orvos, miután megvizsgálta Tímeát, úgy találta, nem olyan súlyos az állapota, hogy bent kelljen tartani a kórházban. Az ügyeletvezető orvos is így döntött, Tímeát hazaengedték. Mivel a lány másnap már nagyon rosszul volt, apja ismét bevitte a kórházba. Akkor már bent tartották, de több bakterológiai vizsgálatot csak a kórházban töltött második, illetve harmadik napon végeztek el. Mire az eredmények elkészültek, a lány már meghalt. A kórbonctani jegyzőkönyv szerint a halált közvetlenül a cukorbetegség okozta, de közvetve a gyulladásos megbetegedések is szerepet játszhattak abban, hogy a beteg vércukor háztartása összeomlott.

Egymásnak ellentmondanak a szakértői vizsgálatok

Az ügyben korábban büntetőeljárás indult, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozott halált okozó, gondatlanságból foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés megalapozott gyanúja miatt. Az eljárás során több orvosszakértői véleményt is készíttettek. Ezek ellentmondanak egymásnak, volt olyan szakértő, aki szerint az orvosok részéről gondatlanság, mulasztás nem merült fel, Molnár Tímea halála elkerülhetetlen volt az intenzív gyógykezelés ellenére. Szerinte csak annyiban hibáztak az orvosok, hogy nem ismerték fel, a lánynak tüdőgyulladása volt. Egy másik szakvélemény szerint azonban ez a betegség csak közvetlenül Tímea halála előtt alakult ki, ezért ebben nem hibáztak az orvosok.

A szülők által felkért igazságügyi orvosszakértők szerint azonban hibák sorozatát követték el az orvosok, rosszul állították fel a beteg kórtörténetét. A budapesti, a szegedi és a pécsi orvostudományi egyetem által készített szakvélemények szerint azonban annak ellenére, hogy az orvosok hibáztak a kezelés során, az nem jelenthető ki egyértelműen, hogy ez vezetett volna a beteg halálához. Emiatt a rendőrség azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény, a nyomozást megszüntették.

Műhibaper: új szakértő dönthet

Jelenleg a szülők pereskednek a kórházzal. A polgári peres eljárás során nem az egyes orvosok felelősségét vizsgálják, hanem azt, hogy a kórház mulasztott-e. Bernáth Adrienn, a szülők ügyvédje elmondta, hogy jelenleg egy, a bíróság által felkért orvosszakértő vizsgálja az eset körülményeit. Hozzátette: a korábbi szakértői vélemények azt vizsgálták, hogy a lány kezelésében részt vevő orvosok büntetőjogi felelőssége megállapítható-e. A jelenlegi polgári perben ugyanakkor nem arra várnak választ a szakértőtől, hogy az egyes orvosok hibáztak-e, hanem arra, hogy a kórház a törvényben előírt legnagyobb gondossággal járt-e el a kezelés során. A felperesnek a szakértői véleménnyel azt kellene bizonyítania, hogy fennáll az ok-okozati összefüggés a felperes szerinti kórházi mulasztások és a lány halála között.

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy szerinte az ok-okozati összefüggés jogi értelemben akkor is megáll, ha természettudományos pontossággal mindez nem állapítható meg. Az ügyvéd közölte azt is, hogy Tímea kezelőorvosai szerinte nem jártak el a lehető legnagyobb gondossággal. Úgy vélte, orvosi hibák sorozata miatt nem kapott időben megfelelő kezelést a lány és emiatt halt meg. A beteg élete ugyanis megmenthető lett volna, ha időben felveszik a kórházba és elvégzik a szükséges vizsgálatokat.

Megkerestük az ügyben a kórházat képivselő ügyvédet, Posgay Kázmért is, aki, miután egyeztetett a kórház főigazgatójával, azt mondta, a per lezárulta előtt nem nyilatkozik.

Az orvosok úgy vélték, nem hibáztak

A büntetőeljárás és a bírósági per során meghallgatták a kórházi orvosokat, akik azt mondták, nem hibáztak Tímea kezelése során. Az egyik, akkor ügyeletes orvosként dolgozó doktor vallomásában az áll, hogy a beteg azt mondta neki, antibiotikumos kezelését a családorvos már elindította. Ezért az ügyeletes orvos számára nyilvánvaló volt, hogy a beteg antibiotikumot szed, ezért nem írt fel neki ő is ilyen szert. Arról ugyanakkor állítása szerint nem tudott, hogy a lány a hányásos panaszok miatt leállt az antibiotikumok szedésével. Az orvos a vizsgálat után megmutatta a leleteket az ügyeletvezetőnek, aki végül úgy döntött, hogy a beteg hazamehet.

Az akkori ügyeletvezető főorvos vallomásában azt mondta, Tímeát régóta ismerte betegsége miatt, rendszeresen járt kezelésre. Amikor az ambulancián jelentkezett, az elvégzett vizsgálatok gyógyulófélben, illetve kezelés alatt álló kórképet mutattak. Amikor hazaengedte, ennek a beteg és hozzátartozója is örült. Az ügyeletvezető azt is elmondta, figyelmeztette a lányt, ha az állapotában változást észlel, azonnal jelentkezzen. Másnap már felborult a cukor-anyagcseréje és ebben az állapotban jelentkezett a lány. Ezután azonnal elkezdték az antibiotikumos kezelést. Az orvos szerint 16-án a vércukra még nem volt olyan magas Tímeának, hogy amiatt bent kellett volna tartani. Hozzátette azt is, meg volt győződve arról, hogy a beteg folyamatosan szedte az antibiotikumot.

A későbbi, kórházi kezelést végző egyik orvos azt mondta vallomásában, súlyos betegnek minősült Tímea, amikor szeptember 17-én átvette a kezelését. Szerinte mindent elkövettek a beteg gyógyulása érdekében, a szakma szabályai szerint kezelték. "Igyekeztem vele kapcsolatban a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint, maximálisan eljárni a kezelésében, őt nem akartam veszélyeztetni és nem is veszélyeztettem. Megrendített a halála, mert ismertem őt korábbról, és a szüleit is kezeltem" - mondta vallomásában a kórházi kezelését végző orvos. Egy másik orvos a tüdőgyulladással kapcsolatban közölte: több röntgenfelvételt is készítettek a betegről, de ezek alapján nem tudták kimutatni a tüdőgyulladást. Nagy valószínűséggel az már csak a kezelés legvégén, a lélegeztető gépre kapcsolása után alakult ki.

Komáromi Gergely