"Egyetértettünk abban, hogy az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság között a jogegységi határozatokkal kapcsolatban évek óta tartó szakmai vitát lezártnak tekintjük. Továbbá abban is, hogy az Alkotmánybíróság határozata a két alkotmányos alapintézmény egyenrangúságát nem érinti, hiszen az Alkotmánybíróság a parlament és a kormány döntéseit is felülvizsgálja, még sincs e szervek között alá-fölé rendeltség" - mondta csütörtökön Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke azt követően, hogy találkozott Bihari Mihállyal, az Ab elnökével. Az ügy előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait.
Az Ab hatásköre az LB egyedi döntéseire, elvi határozataira és a konkrét bírói döntésekre, a bírói gyakorlatra nem terjed ki - mondta Lomnici Zoltán. Hozzátette: a bíróságok évente 1,2 millió döntést hoznak, ebből több mint 400 ezret peres ügyekben, az elvi határozatok száma eddig összesen 1.238, a jogegységi döntések száma - melyekről a vita folyt - mindösszesen nyolcvan.
Lomnici Zoltán a találkozón az Ab elnökének jelezte: méltányos lenne, ha az Ab a jogegységi határozatok alkotmányellenességének megállapításakor megfelelő határidőt adna, hogy az LB maga küszöbölhesse ki az Ab által megállapított alkotmánysértést. Az Ab jelenleg határozathirdetésének napjával semmisíti meg az alkotmányellenesnek ítélt normát, de ettől eltérhet.
"Tájékoztattam az Alkotmánybíróság elnökét arról, hogy az Országgyűlés elnökéhez és a parlamenti pártok frakcióvezetőihez fordultam, hogy fontolják meg a jogegységi döntés kötelező jellegének megszüntetését." mondta az LB elnöke, hozzátéve, hogy ha az Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai nem lennének kötelezőek az alsóbb fokú bíróságok számára, akkor minden bizonnyal az Ab sem vizsgálhatná felül azokat.
A kötelező jelleg megszüntetését egyrészt az indokolhatja, hogy a büntetőügyekben egyes vádlottak bűnösségéről is dönthet a jogegységi határozat és ennek alkotmányossági felülvizsgálata esetén sérülhet az igazságszolgáltatás alkotmányos monopóliuma, azaz hogy Magyarországon csak bíróságok végezhetnek igazságszolgáltatást - fejtette ki Lomnici. A másik ok, hogy az Európai Unió már két tagállamának, Csehországnak és Szlovéniának is azt javasolta, hogy legfelsőbb bíróságaik ne hozzanak az alsóbb fokú bíróságokra kötelező, a magyar jogegységi döntéshez hasonló határozatokat - tette hozzá Lomnici Zoltán.
Szakemberek szerint az is problémát okozhat, ha az Ab évek multával felülvizsgál és megsemmisít olyan jogegységi határozatokat, amelyek sok milliárd forint és több százezer ember sorsát befolyásolták.