A Népszabadság információi szerint a magyar hallgatóknak csak alig két százaléka tölt legalább egy szemesztert valamilyen külföldi egyetemen vagy főiskolán, míg az Európai Unió többi tagországának diákjai körében ez az arány 10-15 százalék.
A külfödön tanuló magyar hallgatók általában ösztöndíjprogramok segítségét veszik igénybe, de ezek sem fedezik teljes mértékben a költségeket. A 2002-2003-as tanévben havi 200 eurót kaptak az Erasmus-ösztöndíjasok, a megélhetés viszont becslések szerint 400-500 euróba kerül. A legnagyobb európai ösztöndíjprogramban évente részt vevő, körülbelül 2000 hallgató emiatt családja segítségére szorul, vagy - többnyire fekete - munka vállalására kényszerül.
Nem csupán a magyar fiatalok számára jelenti a pénzhiány a legnagyobb akadályt - olvasható a Népszabadság hétfői számában. Egy nemzetközi felmérés szerint az anyagi nehézségeket mindenütt jóval előrébb sorolják a diákok, mint a nyelvtudás hiányát, az ügyintézési problémákat és a tanulmányok hazai elismerésének akadályait.
Tót Éva, a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársa elmondta: elsősorban nem a legtehetősebb, hanem a legképzettebb családok gyermekei mennek külföldre tanulni. Ennek Tót szerint az az oka, hogy ezek a szülők értékelik legtöbbre a külföldi tanulmányok szakmai hasznát.