Sólyom László köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvényt - közölte az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor. A jogszabály értelmében bevezetik az úgynevezett bolognai rendszert, amit Magyarország 1999-ben vállalt, amikor 30 európai országgal együtt csatlakozott a bolognai nyilatkozathoz. Ennek célja az egységes európai felsőoktatás kialakítása. Az új felsőoktatási törvény ehhez a nyilatkozathoz igazodott.
A törvény elfogadásával a diákok először a három- vagy négyéves, úgynevezett bachelor képzésre iratkozhatnának be. Ez lenne a felsőfokú alapoktatás, amelynek végeztével munkavállalásra jogosító oklevelet kapnának a hallgatók. Ezután a kétéves mesterképzéssel folytathatnák a tanulmányaikat, majd megpróbálkozhatnának a doktori fokozat megszerzésével.
A törvényt májusban már elfogadta a parlament, Mádl Ferenc köztársasági elnök azonban véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak, mivel úgy ítélte meg, hogy az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság október végén hozott határozatában jogosnak vélte az államfő fenntartásait, mivel a fenntartó, a törvény értelmében létrehozott, egyetemi irányító testületeken keresztül megsértette volna a felsőoktatási intézmények tudományos autonómiáját. Az oktatási tárca ezt követően átdolgozta a törvényt. A javított változatot november végén fogadta el az Országgyűlés.