Késnek a hivatalok az adatközléssel

Akadozva indul a jogszabályok tervezeteinek közzététele: elvileg januártól már az előkészítés alatti jogszabályokat is - amelyeket véleményezhetünk is - nyilvánosságra kellene hoznia a minisztériumoknak. A gyakorlatban azonban a tárcák döntő részénél még nem készültek el ezzel a szolgáltatással, de még az adatvédelmi biztos sem tudja maradéktalanul betartani az előírásokat. A késlekedés egyik oka lehet, hogy csak december legvégén készültek el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek.

Az elektronikus információszabadságról szóló törvény idén januártól hatályos rendelkezései szerint az összes hatályos jogszabályt közzé kell tenni az interneten. A kormányzati portálon már december óta elérhetőek a törvények, miniszteri és kormányrendeletek hatályos változatainak szövegei. Emellett az idei évtől már a Magyar Közlöny internetes kiadásáról is bárki letöltheti a jogszabályokat, a korábban kötelező regisztráció nélkül. Jövőre tovább bővül az elérhető szolgáltatások köre, már bírósági határozatokat és önkormányzati rendeleteket is olvashatunk 2007-től a neten.

Bár a törvény előírja, hogy január 1-jétől a minisztériumoknak és több országos hatáskörű szervezetnek is közzé kell tennie a már elfogadott jogszabályok mellett a még előkészítés alatt lévő jogszabályok tervezeteit és lehetőséget kell biztosítani azok véleményezésére is, ennek sokan nem tettek még eleget.

A késlekedés egyik oka az lehet, hogy a törvény hatályba lépése előtt néhány nappal, december 27-én készült el a informatikai tárca törvényhez kapcsolódó rendelete, pedig Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos már december 7-i közleményében aggasztónak minősítette, hogy még nincsenek kihirdetve a jogszabály végrehajtási rendeletei.

A jogszabályt kidolgozó IHM arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a törvény eddigi felemás gyakorlati megvalósulásáról, azt közölte, a tárcának nem feladata a törvény végrehajtásának ellenőrzése. Hozzátették: a törvény január 1-jén lépett hatályba, számos közzétételi kötelezettség csak a hatályba lépését követően keletkező anyagokra vonatkozik.

Arra a kérdésre, hogy hibáztak-e, amikor csak december legvégén készítették el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletet, azt válaszolták: az IHM-rendelet elfogadására a tartalmi összefonódás miatt csak a kormányrendelet elfogadásával egyidejűleg kerülhetett sor (ezt hivatalosan karácsony napján, december 25-én fogadták el). Közölték azt is, hogy a törvény 2005. július 14-én került kihirdetésre, tehát azóta az érintettek rendelkezésére állt, és a törvényből adódó kötelezettségek teljesítésére való felkészülést segíthette. Azonban új, átfogó jogterületről van szó, ezért a törvény előírásainak való tökéletes megfelelés időt igényel a kötelezett szervezetektől - közölte Simon Andrea, az IHM Kommunikációs és PR Irodájának főosztályvezetője.

A honvédelmi tárca igyekezett a legjobban

Az [origo] tapasztalatai szerint szinte maradéktalanul csak az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a szociális tárca tett máris eleget az előírásoknak: kereshetőek a tervezetek, és véleményezésre is lehetőségünk van. Mintaértékűnek a HM információszabadság menüpont alatti szolgáltatása tekinthető, ahol nemcsak a jogszabálynak a minisztérium által kidolgozott szövegét lehet elolvasni, de rögtön a véleményünket is megírhatjuk. Hasonló szolgáltatás működik az IHM és az ICSSZEM oldalán is, ahol e-mailben várják az észrevételeket.

A környezetvédelmi tárca is kialakított egy külön felületet a tervezetek közzétételére. Az igazságügyi tárca oldalán olvashatóak tavalyi tervezetek, de nincs lehetőség a véleményünk elküldésére.

A Belügyminisztériumban is egyelőre üres a jogszabálytervezetek link. A tárca szerint azonban már felkészültek a tervezetek közzétételére, a vélemények fogadására és megválaszolására. A Belügyminisztériumban jelenleg több jogszabálytervezet van előkészítés alatt, várhatóan a jövő héten kerülnek olyan stádiumba a munkaanyagok, hogy közzétehetők - közölte dr. Pölöskey László, a BM Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság információszervezési osztály vezetője.

Az Oktatási Minisztériumnál egyelőre csak a már elfogadott jogszabályok találhatóak meg. A kulturális tárcánál egyáltalán nem működik a szolgáltatás, és az [origo] megkeresésére nem is reagáltak azzal kapcsolatban, hogy mikortól és pontosan hol lesz elérhető.

Az agrártárcánál és az Egészségügyi Minisztériumnál sem működik még a szolgáltatás, bár egy menüpontot már kialakítottak a célra. Az egészségügyi tárca sajtóosztálya azt közölte hétfői megkeresésünkre, hogy a honlap műszaki fejlesztői végzik a szükséges dizájn- és rovatfejlesztéseket, ami még néhány napot vesz igénybe.

A gazdasági és a pénzügyi jogszabályokat és tervezeteket lehet keresni, de véleményeket nem lehet hozzáfűzni. A külügynél és a munkaügyi tárcánál csak jogszabálykereső működik.

Az Alkotmánybíróság nem figyelt az új törvényre

A minisztériumok mellett - többek között - az Alkotmánybíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek és az ORTT-nek is közzé kellene tennie tervezeteit, és hozzászólást kell biztosítania. Az Alkotmánybíróság odalán már korábban is kereshetőek voltak a határozatok, de tervezeteket nem tettek még közzé, és véleményt sem lehet küldeni az Alkotmánybíróságnak, ahogyan a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek és az ORTT-nek sem a készülő határozatokhoz.

Az adatvédelmi biztos hivatalára is vontatkozik az előírás. A hivatalban azt mondták, mivel későn készült el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet, ezért szinte lehetetlen volt az előírásoknak pontosan megfelelni. Ezért még Péterfalvi Attila hivatala sem tett eleget minden követelménynek, mert a törvényhez kapcsolódó rendelet még azt is megszabja, milyen formátumban kell közölni a jogszabályokat. Ráadásul vakbarát verziót is kell működtetni, az sem az adatvédelmi biztos hivatalának oldalán, sem a legtöbb minisztérium weblapján nincs.

A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy egy hivatal ne csak a törvényben előírt adatokat tegye közzé az általános közzétételi listán, hanem bővebb, egyedi közzétételi listával is szolgáljon. Péterfalvi Attilához azonban csak a Miniszterelnöki Hivatal, a Határőrség és az Oktatási Minisztérium fordult ilyen listával. Így valószínűsíthető, hogy a többi állami szerv a későbbiekben is legfeljebb a kötelező minimummal áll majd a nyilvánosság elé.

Komáromi Gergely