Körülbelül egymillióra teszi a TÁRKI felmérése a Magyarországon élő szegények számát. Szegénynek azokat a családokat tekintik, ahol egy főre havonta kevesebb, mint 31 ezer forint jut. A szegények száma valamelyest - körülbelül 100 ezer fővel - csökkent a két évvel ezelőtti hasonló kutatás adataihoz képest. Szintén kedvező változás, hogy csökkent az emberek közötti anyagi különbség is.
A kérdezőbiztosok kétezer otthonba jutottak be, összesen 3600 felnőtt - 16 év feletti - emberről gyűjtöttek adatokat, de a kutatás készítői kiemelik, hogy a legszegényebbek és a leggazdagabbak kimaradnak az ehhez hasonló vizsgálatokból.
A legszegényebbeknek vagy nincs is lakásuk, ahol a kérdezőbiztost fogadhatnák, vagy olyan zaklatott körülmények között élnek, hogy lehetetlen velük végigcsinálni a kérdőív 2-3 órás kitöltését - mondta az [origo]-nak Szívós Péter, a TÁRKI munkatársa. A leggazdagabbak pedig egyszerűen nem hajlandók beszélni az anyagi helyzetükről.
A legmagasabb bevallott jövedelem jelenleg körülbelül a 7,5-szerese a legalacsonyabbnak, ez azt jelenti, hogy a két évvel ezelőtti hasonló vizsgálat óta csökkent az egyenlőtlenség. A jövedelmi egyenlőtlenségek a rendszerváltás óta 2003-ban voltak a legnagyobbak, a legnagyobb szegénységet pedig 1996-ban regisztrálták a közvélemény-kutatók.
A valós helyzetet néhányan szépítik, de olyanok is vannak, akik szeretnek panaszkodni, ezért kicsit túloznak - mondta a közvélemény-kutató cég munkatársa. A legszegényebbekre inkább az jellemző, hogy a valósnál jobb képet igyekszenek festeni, illetve sokszor inkább be sem engedik lakásukba a kérdezőket.