A három civil szervezet többek között a tényfeltáró újságírás ellehetetlenülésétől tart. A jelenlegi javaslat ugyanis érintetlenül hagyja a büntető törvénykönyvnek azt a rendelkezését, amelynek az alapján súlyos börtönbüntetést lehet kiszabni a titok nyilvánosságra hozataláért akkor is, ha az újságíró számára nem derült ki egyértelműen az adat titkos minősítése.
Az állásfoglalás szerint hiába szállítanák le a titkosítás maximális idejét 90 évről 80 évre, ez még mindig eltúlzottan hosszú időtartamot jelent. Ráadásul a javaslat a szolgálati titkok esetében éppen hogy megemelné a jelenlegi 20 évről háromszorosára, 60 évre a leghosszabb érvényességi időt.
A hatályos rendelkezésekhez képest az is visszalépést jelent, hogy amennyiben egy adatot szolgálati titokként 15 évnél rövidebb időre titkosítanak, akkor a javaslat semmiféle indokolást nem követel meg - áll a Sajtószabadság Központ, a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet közleményében.
Ezzel szemben a titokminősítésre jogosultak köre túlzottan széles - vélik a jogvédők. Ráadásul az adatvédelmi biztos hiába kérheti a minősítések írásos indokolását, mert a titkosítókat nem köti határidő és nem fenyegeti szankció sem, ha nem válaszol.
Az állásfoglalás szerint "elképesztően széles" körbe tartozó adatokat lehet titkosítani a parlament elé beterjesztett titokköri jegyzék alapján. Így például elfogadhatatlan a közügyekre, közpénzekre vonatkozó statisztikák, vagy a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatos bizonyos adatok titokká minősítése.
A Sajtószabadság Központ, a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet azt javasolja, hogy a törvényjavaslat visszavonása után a kormányzat társadalmi egyeztetéssel alakítsa ki az új titokszabályozást.