Otthonteremtés

Az MSZP folytatná megkezdett programjait, a Fidesz visszaállítaná a korábbi lakás-támogatási rendszert, az SZDSZ inkább a lakásbérlést ösztönözné, míg az MDF az első lakáshoz jutást támogatná külön eszközökkel. Összeállítás a pártok otthonteremtési terveiről.

Mit ígér a Fidesz?

Az otthonteremtés területén a Fidesz legfőbb ígérete, hogy visszaállítják a régi, a kormányzásuk idején bevezetett vagy ahhoz nagyon hasonló szerkezetű lakás-támogatási rendszert (részletesen erről az oldal alján olvashat).

A párt meghirdette az Otthonteremtés Plusz elnevezésű programcsomagot is. Ehhez egy új uniós döntés adta az ötletet. Eszerint a hat, eddig kötelezően a legfelső áfakulcsba sorolt terület közül kettőt, minden tagállam átminősíthet kedvezményes áfakulcsba. Orbán szerint a legelőnyösebb az lenne, ha e két terület a magánlakások felújítása, illetve a szociális lakásépítés lenne. Az intézkedés nyomán, ezek áfája húsz százalékról, öt százalékra csökkenne. A kormányoldal ezt nem támogatta.

Milyen ellenérvek vannak?

Külföldi elemzők szerint a régi rendszer visszaállítása nagyon magas terheket róna a költségvetésre. Vannak olyan vélemények is, hogy a rendszer a lakosság eladósodásához vezet.

Az [origo] által megkérdezett szakértő szerint a Fidesz lakáshitel-rendszere annak volt kedvező, aki rendelkezett valamennyi önerővel, tehát képes volt félretenni. Vagyis a kedvezményes lakáshitelek nem a legszegényebb rétegeknek kedveznek. Petz úgy vélte, a jelenlegi költségvetési hiány mellett, nem reális elképzelés a korábbi lakáshitel-rendszer visszaállítása.

A Fidesz-kormány idején az ellenzék azzal vádolta a lakáshitelek kamat-támogatását, hogy a rendszer széles utat nyit a spekuláció előtt. Egyesek szerint a hitelezési rendszer állami támogatása nem javítja a lakások megfizethetőségét. Sőt, a könnyen elérhető hitel emelheti is az árakat.

Mit tettek, amikor kormányon voltak?

2001-ben vezették be a kedvezményes lakáshitelek rendszerét: lakáscélú kölcsönhöz lehetett jutni ötszázalékos kamatra, ami, az addigi tizenöt százalék feletti kamatok mellett, nagyon alacsonynak számított. A hazaihoz hasonló mértékű kamat-támogatásra, a volt szocialista országok egyike sem vállalkozott. A Fidesz az új rendszert sikertörténetként értékelte, tömeges lakásépítések indultak el. Másfél év alatt, ezermilliárdos hitelállomány alakult ki, meglódult az új építésű ingatlanok piaca.

A bérlakásépítést is kiemelt feladatként kezelték: a Széchenyi-terv meghirdetése után jött lendületbe a bérlakások építése. Az ezt követő két- és fél évben több mint tízezer bérlakás állami támogatásáról döntöttek, mintegy ötvenmilliárd forint értékben. A támogatásra pályázni kellett, és a nyertes önkormányzatoknak 20-30 százalékos önrészt kellett biztosítania hozzá.