Romániában nagy a veszélye a madárinfluenza emberekre való átterjedésének, mert a falvakban, ahol a lakosságnak csaknem a fele él, a legtöbb helyen nincs vezetékes ivóvíz és csatornahálózat - állapították meg pénteken az ország és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői. Azóta, hogy az országban tavaly októberben a Duna-deltában felfedezték a madárinfluenza jelenlétét, 31 faluban bukkantak betegséggócra a 22 millió lakosú országban, de e falvakban elővigyázatosságból gyorsan leölték a háziszárnyasokat, és eddig emberi megbetegedésről nem érkezett jelentés.
"A helyzet válságos. Azt mondhatjuk, eddig szerencsések voltunk, hogy emberre nem terjedt át a madárinfluenza" - jelentette ki Adrian Streinu-Cercel, a román központi víruslaboratórium vezetője bukaresti sajtóértekezletén. Egy bukaresti laboratórium hétfőn megerősítette, hogy az ország délkeleti falvaiban az utóbbi két hétben felfedezett madárinfluenzás esetekben is az emberre is veszélyes H5N1 vírusaltípus okozta a fertőzést.
Guenael Rodier, a WHO egyik szakértője, aki azért látogatott az országba, hogy ellenőrizze a megelőző intézkedések betartását, a sajtóértekezleten elmondta: Romániában veszélyt jelent az is, hogy gyerekek gyakran játszanak fertőzött, sőt elpusztult madarakkal is. Mint mondta, a veszély valószínűleg több évig fennáll majd. Arra utalt, hogy a Duna-delta a vándormadarak legfőbb pihenőhelye Európában.
Valószínűleg Franciaországban is megjelent a H5N1
Valószínűleg a madárinfluenza H5N1 vírusaltípussal fertőzött vadkacsa tetemére bukkantak a kelet-közép-franciaországi Ain régióban - jelentette be pénteken a mezőgazdasági minisztérium. Ha a gyanú igazolódik, ez az emberre is veszélyes vírusaltípus első előfordulását jelenti az országban. Az első vizsgálat szerint a madár pusztulását a H5 vírustípus okozta. A tetemre a dombes-i mocsárvidéken, Joyeux faluban találtak rá, amely körül bevezették az európai uniós óvintézkedéseknek megfelelő 3 kilométeres védelmi és 10 kilométeres figyelőövezetet.
A WHO szerint túl keveset költenek oltóanyagra
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon több mint 3 milliárd dollárt költöttek már a madárinfluenza kapcsán vírusos-influenzás megbetegedések kezelésére ajánlott szerek felhalmozására, de messze nem fordítanak eleget oltóanyag kifejlesztésére, vagyis egy esetleges madárinfluenza-világjárvány lehetséges megelőzésére. A világjárvány elleni oltóanyag kifejlesztésében lassú a haladás Klaus Stohr, a WHO influenzavakcina-fejlesztési különtanácsadója szerint.
A világ több országában folynak ígéretes oltóanyag-kísérletek: így Ausztráliában, Franciaországban, Magyarországon. Senki nem tudja egyelőre, hogy az oltóanyagok közül melyik lesz hatásos a H5N1 speciális, módosult vírustörzse ellen. A jelenlegi feltételezések szerint a H5N1-ből mutációval, módosulással létrejövő, új vírustörzs okozhatna emberek között terjedő madárinfluenza-járványt a világon. Stohr szerint az előzetes kísérletek nagy reményekkel kecsegtetnek, de 3-5 év is beletelhet, mire kiderül, hogy egy vakcina milyen készültséget jelent a világjárvány elleni felkészülésben.
[origo]/MTI