Mit ígér az MSZP?
Az MSZP azt hangsúlyozza, hogy "a lehető legtöbb gyerek" saját településén járjon óvodába, és ha szükséges, kiegészítő támogatásokat nyújt az alsótagozatos osztályok fennmaradásához a kistelepüléseken. Az új Magyarország program keretében, ezer általános iskolát újítana fel az elkövetkező években, és háromszáz iskolát teljes egészében átépítene. A 48 hátrányos helyzetű kistérségekben dolgozó pedagógus teljesítményét kiegészítő pótlékkal jutalmazná.
Ezen kívül szeretné befejezni a felsőoktatás átalakítását. Akadémiai szinten a természettudományos, a műszaki, az informatikai és a nyelvtanári képzés terén várhatók kiemelt programok. Gyurcsány Ferenc az MSZP-program ismertetésekor azt mondta, hogy nagyobb szerepet kell kapnia a közoktatásban a matematikának, a fizikának, a kémiának, az informatikának, a nyelvtudásnak. A felsőoktatásban és a szakképzésben pedig a műszaki, a mérnöki és az élettudományok kerülnek majd előtérbe.
A következő négy évben, az MSZP folytatná a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését és a kollégiumi férőhelyek növelését is. Tíz év alatt, ezer általános iskolát újítanak fel. 30 új szakképzési központot hoznak létre, és a gyakorlati képzés súlyának növelése érdekében, támogatják a tanulói szerződések bővítését.
Az MSZP új hallgatói szociális rendszert alakítana ki, hogy a leginkább rászorulók is tanulhassanak a felsőoktatásban.
Mik az ellenérvek?
Az óvodák és az iskolák helyben tartásával egyetért a Fidesz és az MDF is, de szerintük a Medgyessy-Gyurcsány-kormány nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat, és ezért nem lehet tartani ezt az ígéretet. Az SZDSZ viszont azt mondja, hogy csak megfelelő gyermeklétszám és megfelelő feltételek esetén szabad fönntartani az óvodákat és az alsó tagozatokat. A liberálisok szerint ugyanis a gyerekek érdeke, hogy minőségi oktatást kapjanak, ez pedig nem garantálható minden kistelepülésen.
Mit tett, amikor kormányon volt?
A szabad demokrata irányítás alatt lévő oktatási tárca, több nagy reformot is végrehajtott ebben a ciklusban: új közoktatási és felsőoktatási törvény született. Utóbbi jogszabály értelmében, bevezetik az úgynevezett bolognai rendszert, amelyben a hallgatók először a három- vagy négyéves, úgynevezett bachelor képzésre iratkozhatnának be. Ez lenne a felsőfokú alapoktatás, amelynek végeztével munkavállalásra jogosító oklevelet kapnának a hallgatók. Ezután a kétéves mesterképzéssel folytathatnák a tanulmányaikat, majd megpróbálkozhatnának a doktori fokozat megszerzésével.
A közoktatásban is komoly változások történtek. Bevezették a kétszintű érettségi rendszerét, alsó tagozatban csak a szülő engedélyével lehet megbuktatni a gyereket, és jegyek helyett szöveges értékelést adnak a tanárok.