Oktatás, képzés

Bár a pártok több ponton másképp látják az oktatás jövőjét, inkább módosításokról, mint az előzőekhez képest, gyökeres változásokról beszélnek. Akad néhány közös elképzelés is: iskolafelújítás, kollégiumépítés, szakképzés fejlesztése, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeit kielégítő köz- és felsőoktatás.

Mit ígér az SZDSZ?

Az SZDSZ folytatná a Magyar Bálint oktatási minisztersége alatt elindított felsőoktatási reformot. A magántőke bevonásával, tovább szélesedne az iskolafelújítási és kollégiumépítési program.

Tervezik az egyetemi tudásközpontok, illetve a gazdaság és a felőoktatási intézmények együttműködésének erősítését. Javítanák az intézmények közötti átjárást. A hazai szakképzés szerkezetét jobban összehangolnák az unióssal. A pályakezdők munkához jutását megfelelő képzéssel akarják segíteni.

A közoktatásban a személyiség-központú, az egyéni készségekre és képességekre jobban odafigyelő oktatást preferálják, ezért tovább ésszerűsítenék a lexikális elvárásokat.

Az SZDSZ azt mondja, hogy csak megfelelő gyermeklétszám és megfelelő feltételek esetén szabad fönntartani az óvodákat és az alsó tagozatokat. A párt szerint ugyanis a gyerekek érdeke, hogy minőségi oktatást kapjanak, ezt pedig nem lehet garantálni minden kistelepülésen.

Mik az ellenérvek?

Az ellenzék szerint a liberálisok oktatáspolitikája túlságosan az egyénre koncentrál, kevéssé törődik a közösségi együttműködésre, a szolidaritásra neveléssel. Ezen kívül, arra hivatkozva is szokták bírálni, hogy túlzottan elrugaszkodik a magyar oktatási hagyományoktól.

Az MSZP, a Fidesz és az MDF is az iskolák helybentartása mellett érvel. Azt mondják, hogy minél több gyerek számára lehetővé kell tenni, hogy azon a településen járjon alsó tagozatba, ahol családjával él.

Mit tett, amikor kormányon volt?

A szabad demokrata irányítás alatt lévő oktatási tárca több nagy reformot is végrehajtott ebben a ciklusban: új közoktatási és felsőoktatási törvény született. Utóbbi jogszabály értelmében bevezetik az úgynevezett bolognai rendszert, amelyben a hallgatók először a három- vagy négyéves, úgynevezett bachelor képzésre iratkozhatnának be. Ez lenne a felsőfokú alapoktatás, amelynek végeztével munkavállalásra jogosító oklevelet kapnának a hallgatók. Ezután a kétéves mesterképzéssel folytathatnák a tanulmányaikat, majd megpróbálkozhatnának a doktori fokozat megszerzésével.

A közoktatásban is komoly változások történtek. Bevezették a kétszintű érettségi rendszerét, alsó tagozatban csak a szülő engedélyével lehet csak megbuktatni a gyereket, és jegyek helyett szöveges értékelést adnak a tanárok.