Az Európai Unió arra kéri a madárinfluenzával érintett országokat, hogy hozzanak intézkedéseket a húsevő háziállatok és a vadmadarak találkozásának megakadályozására, ahol az emberre is veszélyes H5N1-es vírustörzs felbukkant. Kedden bizonyosodott be, hogy Németországban egy elhullott macska tetemében a H5N1 vírust találták meg. Az óvatosságot javasló brüsszeli szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, "a jelenlegi adatok szerint még sohasem fordult elő, hogy emberek a madarakon kívül más állatoktól fertőződtek volna meg madárinfluenzával".
Az uniós szakértők több ajánlott óvintézkedést is megfogalmaztak, például azt, hogy "a macskákat be kellene zárni, a kutyákat pedig pórázra kellene kötni, vagy más módon korlátozni a mozgásukat, és a gazdáik felügyelete alatt kellene tartani". Azokat az elhullott macskákat és kutyákat, amelyek kapcsolatba kerülhettek fertőzött állatokkal vagy azok ketrecével, állatorvosi ellenőrzésnek kellene alávetni, még az után is, hogy esetleg elpusztultak. A szakértők azt is ajánlják, hogy senki ne nyúljon elhullott kóbor macskák és kutyák teteméhez.
Nem kell megkötni a magyar kutyákat
"Több évtizedes tudományos tapasztalatokra támaszkodva mondhatom, hogy a madárinfluenza négylábú kedvencekre csak igen-igen szélsőséges esetben mehet át. Többek között ezért az EU-ajánlás sem kötelező" - mondta megkeresésünkre Dékány András, a földművelésügyi minisztérium szóvivője. Hozzátette, a németországi macskafertőzés pont ilyen volt: "száz fertőzött madár között kapta el a vírust egy legyengült szervezetű kóbor macska."
A szóvivő szerint a háziállatok, kutyák, macskák tulajdonosainak ugyanazt kell betartani, mint eddig: kezet mosni a simogatás után, és nem hagyni, hogy az állatok madártetemeket piszkáljanak, azokkal érintkezzenek. Dékány szerint az EU által leírtakat egyébként sem lehetne maradéktalanul betartani, mert sokan kifejezetten abból a célból tartanak kutyát, hogy az állat éjszaka kinn, a szabadban őrizze a tulajdonukat, ráadásul rengeteg a kóbor kutya és macska.
Fertőtlenítő ládák az ólak előtt
Eközben negyven állatorvos járja a madárinfluenza terjedésének megelőzése érdekében azokat a főváros környéki településeket, ahol az elmúlt napokban elhullott víziszárnyast találtak - közölte Virsinger György, Pest Megyei Állategészségügyi Állomás vezetője az MTI-vel. A Horányhoz közel fekvő települések után Szentendrén és Százhalombattán is számba veszik azokat a portákat, ahol csirkét, kacsát tartanak. A bejárás során a zárt tartásra, a higiéniai előírások fokozott betartására hívják fel a figyelmet, így például arra, hogy az ólak ajtaja elé fertőtlenítő ládákat kell elhelyezni.
Az állatorvosok a rendőrséggel is együttműködnek. Ellátták őket azokkal a tudnivalókkal, amelyekre a közúti ellenőrzéseknél figyelni kell az élőállatokat szállító járművek papírjainak és rakományának átvizsgálásakor. A nap során az érintett településekről kivezető utak mentén szúrópróbaszerű rendőri ellenőrzésekre lehet számítani - mondta Virsinger György.
A H5N1 számára zsákutca a macska teste
Molnár Viktor, a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik állatorvosa elmondta az [origo]-nak, hogy a jövő hét végén beoltják a madárállomány egy részét, 850 egyedet, majd ezt követően 3-4 hétre elzárják őket. Ezek egy része szabadon tartott madár, de vannak olyan kalitkában tartott madarak is, amelyekhez bemehetnek például a verebek. A zárt Pálmaházban lévő szárnyasokat nem oltják be.
Héjáktól a pintyekig
A madárinfluenza - mint nevéből is következik - elsősorban a madarak körében pusztít. Eddig legnagyobb számban a háziszárnyasokat sújtotta. A ragadozó madarak közül vadászsólyomban (Szaúd-Arábia) és vándorsólyomban (Szlovákia), héjában (Németország), valamint ölyvben (Németország) mutatták ki a vírust. Az énekesmadarak közül bizonyítottan a pintyek és a varjak (Hongkong) vírushordozók. Kuvaitban egy fertőzött rózsásflamingó példányt találtak, de már a kormoránról (Németország, Magyarország) és a sirályokról (Németország, Magyarország) is bebizonyosodott, hogy vírushordozók.A madarak ellenálló képessége megnő majd, miután kis adagot kapnak a H5N2 vírust tartalmazó oltóanyagból. Azért nem a H5N1-ből kapnak, mert így megkülönböztethető az állat fertőzöttsége a többi megbetegedett madárétól. Az állatkertbe gyakorlatilag egész évben folyamatosan berepülnek a vadmadarak, nem most van az állatok fő vonulási ideje, az oltást a madárinfluenza megjelenése indokolja.
Az állatorvos az EU-ajánlás után sem aggódik az állatkerti emlősök miatt. "Először is még nem tudjuk száz százalékig pontosan, hogy mitől halt meg a macska, csak azt, hogy benne volt a vírus, de nem biztos, hogy az ölte meg. Másrészt a macska teste zsákutca a vírus számára, mert a macskafajták nem terjesztik a H5N1-et" - mondta. Hozzátette: "Alaposabb napi odafigyelést kérünk az ápolóktól az emlősállatoknál, de ennyi az összes óvintézkedés velük kapcsolatban. Nem tudjuk, és nem is akarjuk verébteleníteni a tigris kifutóját".
Thaiföldön tigrisek és leopárdok is elpusztultak
Az emlősállatok közül eddig a macskafélék mutattak érzékenységet a vírusra. 2003 decemberében Thaiföldön fogságban tartott nagymacskák - két tigris és két leopárd - pusztult el a betegségben, miután madárinfluenzával fertőzött csirkehússal etették meg őket.
2004 elején egy Bangkok közeli állatkertben egy újabb leopárd és egy fehér tigris múlt ki, majd az év végére egy thaiföldi állatkert 441 egyedes tigrisállományából összesen 147 állat fertőződött meg és pusztult el. A vírust házimacskákban is kimutatták a mostani németországi esetet megelőzően, még 2004-ben szintén Thaiföldön.
Lencsés Csaba