Várhatóan április 20-án születik ítélet abban a perben, amelyet az Energia Klub nevű környezetvédő civil szervezet indított annak érdekében, hogy az Országos Atomenergia Hivatal hozza nyilvánosságra a paksi atomerőműben tervezett kármentesítés részleteit. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön nem tudott ítéletet hozni, mivel az OAH képviselői újabb kérelmet nyújtottak be.
Schiffer András, az Energia Klub ügyvédje a tárgyalást követően az [origo]-nak azt mondta: az OAH egyértelműen időhúzásra játszik, kérelmét ugyanis a tárgyalás napján nyújtotta be, így érdemben azt nem tudta elbírálni a bíróság. Schiffer szerint ez azért jelenthet problémát, mivel így elképzelhető, hogy csak a kármentesítés után ismerhetik meg a helyreállítással kapcsolatos dokumentumokat. A Pakson tervezett kármentesítéshez hasonlót pedig még nem végezetek a világon, így fontos lenne a közvéleményt tájékoztatni arról, hogy az eljárás jelent-e bármiféle környezeti kockázatot - fogalmazott Schiffer.
A civil szervezet azért fordult a bírósághoz, mert meg akarja ismerni azokat a dokumentációkat, amelyek azt tartalmazzák, hogyan emelik ki feltehetően még az idén a sérült fűtőelemeket a 2-es blokk tisztítótartályából. Az erőmű 2-es blokkjában a fűtőelemek tisztítása közben 2003 áprilisában súlyos üzemzavar történt, amelynek során megsérültek a fűtőelemek. A hétfokozatú biztonsági skálán hármas erősségű üzemzavar miatt radioaktív gázok szabadultak ki az erőműből. A 2-es blokk azóta újraindult, a sérült részek azonban továbbra is a tisztítótartályban hevernek.
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság tavaly novemberi ítéletében elutasította az Energia Klub kérését. A döntés indoklásakor a bíró elmondta: a nukleáris ügyekben a nemzetbiztonsági érdek gátja lehet a közérdeknek, így a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát is el lehet utasítani.
Jelenleg folyamatban van egy másik per is, amelyet nyolc civil szervezet, köztük az Energia Klub indított az OAH ellen. Enne keretében a civil szervezetek a 2-es blokk 2004-es újraindításával kapcsolatos dokumentációk nyilvánosságra hozását követelik az OAH-tól. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szeptemberi ítéletében visszautalta az ügyet az elsőfokú bíróságnak.
Szabó András