Kedden nyolc civil szervezet kérte nyílt levélben Sólyom László köztársasági elnököt, hogy Lech Kaczynski lengyel elnökkel folytatott megbeszélésén tegye szóvá a lengyelországi melegeket érő jogsértéseket és emlékeztesse kollégáját felelősségére. A magyar jogvédők ugyanis aggasztónak tartják, hogy Lengyelországban a 2005-ös választások óta egyre nagyobb teret nyernek a szélsőséges, homofób megnyilatkozások. A nyílt levélben megfogalmazott felkéréshez csütörtökön az SZDSZ Új Generáció is csatlakozott.
A Sólyom László meghívására pénteken Magyarországra látogató lengyel elnök maga is többször tett diszkriminatív kijelentéseket a melegekkel kapcsolatban. Március elején a berlini Humboldt Egyetemen tartott előadásában például azt mondta, elfogadja ugyan, hogy van ilyen szexuális beállítottság, de számára elképzelhetetlen, hogy a homo- és heteroszexuálisok valaha is egyenjogúak legyenek - olvasható a Háttér Társaság a Melegekért honlapján.
Kaczynski tavaly májusban Varsó főpolgármestereként nem engedélyezte a feminista, leszbikus, meleg és transznemű szervezetek által szervezett egyenlőségi felvonulást, mert szerinte az "szexuálisan obszcén", és "sértené a többség vallásos érzelmeit". Ez a döntés a civil szervezetek szerint azt mutatja, hogy Lengyelországban nem érvényesül a gyülekezési szabadsághoz való jog.
Fodor Márk, az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint a Lengyelországban kialakult légkörért Kaczynski is felelős. A lengyel hatóságok ugyanis nem ítélik el a melegellenes jelszavakat használó jobboldali tüntetéseket, nem lépnek fel a homofób kijelentések ellen. Ráadásul jelenleg Lengyelország az egyetlen EU-tagállam, ahol nincs biztosa az egyenlő jogoknak, így nem garantált a női egyenjogúság és a szexuális kisebbségek egyenjogúsága sem.
Fodor Márk az [origo]-nak azt mondta, szeretnék elérni, hogy Lengyelország lássa: Magyarország aggódik az ottani folyamatok miatt. Ezért fordultak nyílt levélben Sólyom László köztársasági elnökhöz, és ezért lesznek ott pénteken a Sándor-palota előtt is. A Köztársasági Elnöki Hivatal ugyanakkor nem kívánta kommentálni a civil szervezetek kezdeményezését.
Bár Sólyom László hivatalosan nem reagált a jogvédő szervezetek megkeresésére, tudni lehet, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnökeként már foglalkozott a melegek jogaival. 1995-ben éppen ő volt az előadója annak az a AB-határozatnak, amely azt vizsgálta, hogy alkotmányellenes-e, ha a házasságot és az élettársi viszonyt férfi és nő kapcsolataként definiálják. Akkori döntésében az Alkotmánybíróság Sólyom vezetésével úgy döntött, hogy a házasság valóban csak különböző neműek között jöhet létre, az élettársi viszony ilyen jellegű korlátozása azonban alkotmányellenes helyzetet teremt, és sértheti a melegek jogait.
Visnovitz Péter