A Heti Válasz március végi számában Bod Péter Ákos épp a gazdasági ígéretekről közöl jegyzetet. Írásában bírálja a 2002-ben hatalomra került kormányt, mondván, hogy a Medgyessy Péter miniszterelnökségének első évét - vagyis a száznapos program beváltását - máig nem heverte ki az államháztartás, de kritikus hangon szól a jelenlegi ellenzékről is.
Mint írja, "azt kapja a kormány kritikaként a túloldaltól, hogy annak idején sokkal több volt az ígéret, és a mai kormánykoalíció még mindig adós a teljesítéssel", pedig Bod Péter Ákos szerint épp az a "mai bajok forrása", hogy az ígéretek egy részét beváltották a szocialisták, és így például "a nyugdíjak (családi pótlékok, agrártámogatások stb.) sokkal gyorsabban nőttek, mint a gazdaság".
A választási kampányban elhangzott ígéretekről azt írja: "Értem én, hogy ígérni kell, hiszen a kormány 1998 és 2002 között hiába volt objektív mutatók szerint sikeres, a legutóbbi választás nem a kormányzati teljesítményekről, hanem inkább az ígéretekről szólt." Jegyzetéből kiderül ugyanakkor, nem hisz abban, hogy ezeket az ígéreteket, legyen szó a koalíció vagy az ellenzék elképzeléseiről, be lehet váltani.
"2006 éve bizonyosan a szükséges költségvetési konszolidációról fog szólni - erről gondoskodik az Európai Unió" - fogalmaz Bod Péter Ákos, aki szerint "ezért különös a mai ígérgetés". Hozzáteszi: "Médiaguru legyen a talpán, aki a szakmailag indokolt (és persze népszerűtlen) korrekciókat eladja majd a közvéleménynek, amely ma elég gyanútlanul szemléli az ígéretfarsangot."
Tovább nem részletezi, hogy milyen lépéseket tart szükségesnek korrekció és konszolidáció címén, de ez minden bizonnyal a bevételek növelését és/vagy a kiadások csökkentését jelenti, ami értelemszerűen nem ad túl nagy lehetőséget a jóléti intézkedésekre. Nem használja a megszorítás kifejezést sem, de azzal, hogy utal az általa szükségesnek tartott intézkedések népszerűtlenségére, gyakorlatilag erről beszél.
Bod Péter Ákos nincs egyedül ezzel a véleménnyel, a választási kampány során nap mint nap szólaltak meg hazai és külföldi gazdasági szakemberek, és figyelmeztettek arra, hogy a költségvetési egyensúlytalanságnak véget kell vetni. Főleg akkor, ha az ország csatlakozni akar 2010-ben az euróövezethez, amihez szigorú feltételeknek kell megfelelni, például a GDP 3 százaléka alá kellene szorítani az államháztartás hiányát, amely egyes külföldi szakértők szerint idén megközelíti majd a 7 százalékot. Igaz, több elemző szerint már nincs is esély a 2010-es dátum fenntartására - erről legutóbb a HVG-nek nyilatkozott az Economist Intelligence Unit Magyarországgal foglalkozó elemzője.