Három napirendi pont szerepel a Fidesz szombati, nagyrészt zárt ajtók mögött megrendezendő kongresszusán. E szerint az elnökség beszámol a választási eredményről, és a küldöttekkel elemzik a vereség okait. Majd az elnök vázolja a Fidesz új politikai stratégiáját. Ezt követően bizalmi szavazást tartanak Orbán Viktor pártelnök és a négy alelnök, Pokorni Zoltán, Varga Mihály, Pelczné Gáll Ildikó és Schmitt Pál személyéről - derült ki Szijjártó Péter szóvivő korábbi nyilatkozatából.
Orbán Viktor egy nappal a választások második fordulója után jelentette be, hogy egy személyben vállalja a felelősséget a kampány során elkövetett hibákért, és felajánlja lemondását. A pártelnök ugyanakkor május 4-én a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének megalakulásakor már azt is jelezte: nem számol azzal a lehetőséggel, hogy a kongresszus megvonja a bizalmat tőle és az alelnököktől. "Előfordulhat, de nem tartom valószínűnek" - mondta akkor Orbán Viktor.
"Én vagyok a Fidesz elnöke és most a frakciószövetség elnöke is, valamint az egész magyar jobboldal összetartásában, a nemzeti erőknek kormányképes állapotában tartásában azért rám hárulnak olyan munkák, amelyeket ma még más nem tud ellátni" - fogalmazott.
Bár a választások után néhány nappal több ismert fideszes politikus is kritikát fogalmazott meg a pártvezetéssel kapcsolatban, az utóbbi hetekben azonban már senki sem bírálta a pártvezetést nyilvánosan.
A párt két vezető tisztségviselője - akiket nem érint a bizalmi szavazás, mert nem a kongresszus választotta meg őket - biztosnak tűnt abban, hogy Orbánékat megerősítik tisztségükben a küldöttek. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta egy, a HVG-nek adott interjúban, hogy várhatóan bizalmat szavaz a Fidesz kongresszusa a párt elnökségének, benne az elnöknek. Kövér László, a párt választmányi elnöke pedig úgy vélte, Orbán Viktor és a négy alelnök az együttes titkos bizalmi szavazáson kétharmados többséget kér majd a kongresszustól, mert szerinte valójában a bizalom elvesztését tükrözné, ha például csak 50 százalék plusz egy szavazat támogatást kapna a pártelnök és négy alelnök.
Kövér az Inforádió csütörtök esti adásában azt is mondta, szerinte a Fidesz akkor lenne igazán erős, ha a következő országgyűlési választásokon több miniszterelnök-jelölt közül tudná kiválasztani a legalkalmasabbat. Hozzátette: reméli, hogy lesznek ilyen jelöltek, bár - mint mondta - az a lehetőség is fennáll, hogy Orbán Viktor lesz a Fidesz kormányfő-jelöltje. A választmányi elnök ugyanakkor úgy vélte: az alternatívanélküliség gyengeség, "még akkor is, hogyha ezt részben Orbán Viktor kiemelkedő képességeiben láthatjuk mint magyarázatot".
Néhány nappal a választási vereség után Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester még úgy fogalmazott egy tévéműsorban: nem valószínű, hogy Orbán Viktor újra a Fidesz miniszterelnök-jelöltje lesz. A politikus ugyanakkor úgy vélte, Orbánnak "nem feltétlenül kell mennie" a pártelnöki posztról. Később az [origo] Társalgójában azt közölte: most nincs sok értelme új arcokkal előállni, inkább rendezni kell a sorokat és az önkormányzati választásokat abszolválni. Megjegyezte azt is, hogy most nem kell senkinek Orbán Viktor helyébe lépnie.
A legkeményebb kritikát korábban Illés Zoltán volt parlamenti képviselő fogalmazta meg a pártvezetéssel szemben. Kifogásolta a Fidesz szerinte rossz a személyzeti politikáját is, szerinte ugyanis az alelnökök egy része fantomszemély - Varga Mihályt és Pokorni Zoltánt kivéve. (Bár Illés nem nevezte meg, de Pelczné Gáll Ildikó és Schmitt Pál alelnöke még a Fidesznek, rájuk utalt.) Illés korábban az [origo]-nak azt mondta, szerinte a Fidesz megújulásának egyik feltétele, hogy az alapszabályt módosítsák és újra lehetővé tegyék a többes jelölést az elnöki, alelnöki posztra. Megjegyezte ugyanakkor, támogatja, hogy Orbán Viktor maradjon az elnök.
Komáromi Gergely