Meglepetések nélkül ért véget a Magyar Szocialista Párt bő két és félórás kongresszusa: a küldöttek felhatalmazást adtak a pártelnöknek és a miniszterelnöknek, hogy kaolícót kössenek a szabad demokratákkal, Gyurcsány Ferenc pedig az előzetes híreknek megfelelően semmilyen részletet nem árult el a kormányprogramból.
Gyurcsány Ferenc marathoni, egy órás beszédében hosszasan érvelt a koalíciókötés mellett, bár az szerinte nem szerelmi, hanem érdekházasság. Azzal kezdte: 190 képviselője van az MSZP-nek, a parlamenti többséghez 194 kell. Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt, az államfő-választási fiaskó idején hosszan beszélt az SZDSZ-hez fűződő viszonyról, arról, hogy értelmetlenek az olyan kérdések, hogy ki irányítja a másikat, vagy egyet értenek-e mindenben. A politikusok jogai azonosak, felelősségük a lehetőségükkel arányos; s mivel a lehetőség a közös kormányzás, a felelősség is közös - hangoztatta a miniszterelnök. Mindaz, amit az MSZP az ország jövőjével kapcsolatban képvisel, az ebben a koalícióban alapvetően érvényesíthető - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök fél órát beszélt a sikeres és erős Magyarországhoz vezető útról. Elismételte, amit korábban már sokszor hangoztatott: nem lehet elbújni, fel kell venni a versenyt ahhoz, hogy győzhessünk, s csak együtt sikerülhet. A viszonyítási pont nem az ellenzék és a múlt, hanem a világ és a jövő - jelentette ki. Az ellenzék önmagában nem érdekes, de a politikája igen - mondta Gyurcsány Ferenc. "Az a politika, amelyik elhiszi önmaga megingathatatlanságát, el fog bukni. A fő kérdésekben igazunk van, de ezt kellő szerénységgel és nyitottsággal kell képviselni" - fogalmazott a kormányfő.
Bátor kormányzást ígért Gyurcsány
Gyurcsány Ferenc a kormányalakításról szólva kijelentette: nem köt hatalmi természetű személyi szövetségeket; minden politikus helyét az határozza meg, milyen teljesítmény és legitimáció áll mögötte. Ezért arra törekszik, hogy a magyar baloldal vezető politikusa kapjanak helyet a kormányban.
A miniszterelnök országreformot ígért, bátor kormányzással. Az országreform egyik része az állam reformja, másik része pedig új társadalmi kultúra. Gyurcsány Ferenc ez utóbbiról szólva kifejtette: évszázadokon át az volt hazafi, aki nem fizetett adót, nem tartotta be a törvényeket, de már vége az idegen megszállásnak, nincs értelme a túlélés és a revans politikájának, ezért szemléletváltásra van szükség.
Az államreform az állami szervezeti és igazgatási, valamint a közszolgálati reformból áll majd. Kevesebb választott tisztségviselő, szabályozott költségelszámolás, a pártfinanszírozás szabályainak rendbetétele kell ahhoz, hogy az emberek ne érezzék úgy, egy norma vonatkozik a pártokra, egy másik pedig Magyarországra - mondta Gyurcsány Ferenc. A reformok érdekében a kormányfő meg állapodást akar az ellenzékkel a kétharmados többséget igénylő ügyekben. "Egy feltételem van, mozdítsuk meg az országot" - fogalmazott. A miniszterelnök kitért arra is: ideológiai vitákkal nem mennek semmire, márpedig a koalíciós tárgyalások során is tapasztalta, hogy például a több biztosítós modellnél politikai jelszavak csatáznak mindkét oldalon.
A vitában csak a négy előre felkért hozzászóló beszélt, Szili Katalin, Horn Gyula, Lendvai Ildikó és Molnár Gyula. Mindannyian a változás és a reformok szükségességét hangsúlyozták. A házelnök arra hívta fel a figyelmet: a szocialisták most óriási bizalmi tőkével rendelkeznek, a társadalom pedig azt várja, hogy eléjük tárják a reformfolyamat végét. A volt miniszterelnök leszögezte, hogy az életszínvonal nem csökkenhet a reformok hatására. A frakcióvezető szerint a politikának és a politikusoknak saját magukon kell kezdeniük a változtatást. A budapesti elnök azt hangsúlyozta, hogy Budapesten együttműködési kényszer van: Demszky Gábor bejelentése után ajánlatcsomagot készítenek választási és tartalmi kérdésekről. "Ha elfogadják, együtt tudunk működni, ha nem, tudjuk a dolgunkat, egyedül fogunk megmérettetni" - tette hozzá a politikus.
Megszorításokról, leépítésekről nem esett szó
A plenáris vita lezárása után Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy mit szeretne négy év múlva mondani. Magyarországot nyugatias országgá tettük, alig tér már el a hétköznapi életminőség tekintetében, mint a nyugatabbi országok, megőriztük erős nemzeti büszkeségünket, autópályák szelik át az országot, modern munkahelyek vannak, védett árterek között hömpölyögnek a tiszta folyók - vizionálta a miniszterelnök. Így folytatta: már nem reményvesztettséget jelentő kihívás szembenézni az egészség megromlásával, hanem egy új, korszerű, európai minőségű ellátási rendszer van, ahol mindenkit a szolgáltatásért fizető ügyfélnek tekintenek, nincs gazsulálás és kivételkeresés.
Változások sorozatával a legsérülékenyebbeket segítették: a kisgyermekeseket, a nyugdíjasokat, kisebb a különbség falu és város között, fejlesztések sokasága teszi könnyebbé az életet - sorolta Gyurcsány Ferenc. Négy év múlva elmondandó beszédét azzal fejezte be: nemcsak jó, könnyebb is magyarnak lenni, mint négy éve. A reformokat egy átépítéshez hasonlította, amely kellemetlenségekkel jár, de a végén nyugodtabb és kényelmesebb lesz az otthon.
Bár a kongresszuson nem esett szó róla, Gyurcsány korábban utalt arra, hogy szükség lesz megszorító intézkedésekre, amelyeket valószínűleg népszerűtlenek lesznek. A közszolgálati televízió Az Este című műsorában például pár napja úgy fogalmazott, hogy vissza kell fogni a szekeret, amit először a politikusokon és a köztisztviselőkön kezdenek, viszont nem válaszolt arra az egészségügyi reformra vonatkozó kérdésre, hogy vezetnek-e be vizitdíjat vagy más fizetős szolgáltatást. A miniszterelnök internetes blogjában is írt arról, hogy leépítések lesznek, és a reformok végrehajtásához szívesen csábítana át külső, civil állásokban dolgozó szakembereket az állami szervekhez.
Igen a reformkormányzásra
A kongresszus ezt követően megszavazta a koalíciókötést és az országreformot. Az elfogadott határozat szerint az MSZP kongresszusa biztosítja az új kormányt, hogy a reformkormányzáshoz szükséges szakmai és politikai támogatást megadja számára a 2006 és 2010 közötti kormányzati ciklusban. A dokumentumban az áll: a szocialista párt tízmillió magyar nevében és tizenötmillió magyar érdekében kormányoz.
A kongresszus elején Hiller István arról beszélt, hogy balról fúj a szél Magyarországon és Európa szerte. A pártelnök szerint azonban nincs megállás; a rendszerváltozás kora befejeződött, és az új Magyarország korszaka nyílik meg. Kölcsey Ferencet idézve azt mondta: haza és haladás, erre épül az MSZP programja. Magyarországnak új reformkorra, ehhez pedig összefogásra van szüksége - jelentette ki. A kampányról szólva megjegyezte: igaz, hogy túl belterjes volt a kampány, ezért jobban láttatják majd az ország ügyeit európai összefüggéseiben.
A pártelnök szólt az MSZP-re váró reformokról: korszerűsíteni kell a párt szervezeti működését és felépítését, mihamarabb létrehozni regionális szövetségeket, külön figyelve a tízezernél kevesebb lakosú kistelepülésekre. Végezetül kijelentette: most három, egyenként is embert próbáló feladat vár most a pártra; meg kell kezdeni a reformkormányzást, folytatni kell a baloldal modernizációját, és győzni az önkormányzati választásokon.
Nagy Szilvia