Bekiabálások már voltak az új parlamentben is

Sólyom László köztársasági elnök új beszédmódról és felelősségről beszélt az új Országgyűlés alakuló ülésén, amelyet Horváth János fideszes korelnök bordélyházas hasonlattal nyitott meg. Gyurcsány Ferenc hivatalosan is megkapta a felkérést a kormányalakításra, és közölte, hogy május 30-án benyújtja a kormányprogramot. A Fidesz és a KDNP nem fogadta el a választásokról szóló beszámolót, az ülést bekiabálások is tarkították.

"A választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el" - ezzel nyitotta meg Sólyom László köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülését. Hozzátette, a nemzet javát szolgálná, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés.

Ezek közül a környezetvédelmet és a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a határon túli magyarokkal kapcsolatos, új alapon, közösen felépítendő politikát, az Európai Unió működéséhez való alkalmazkodást, valamint a kultúra és a tudomány fontosságát emelte ki a köztársasági elnök.

Bordélyház táblája az alkotmányon

Felszólalása végén Sólyom László átadta az ülés vezetését Horváth János korelnöknek. A Fidesz 85 éves képviselője több mint kétszer olyan hosszú beszédet mondott, mint az államfő, és egyebek között olyan kijelentéseket tett, hogy "meddig marad még messze maga mögött Magyarország?". A szemmel láthatóan feszengő képviselőknek Kossuth Lajost idézve azt mondta: a szimbolikus tárogató helyett egy tükröt tart fel, "hogy rálássunk azoknak a magyar embereknek a dolgaira, akik ideküldtek bennünket, és hogy megvizsgáljuk teljesítményünket, és hogy őrizzük az Országgyűlés reputációját".

Az alaptörvényről szólva kijelentette: "még mindig vagyunk hajlamosak tűrni, hogy az alkotmány címe 1949. évi XX. törvény legyen, miközben ez a deklaráció a kommunista diktatúra eszköze volt". Mint mondta, ez olyan, mintha egy makulátlan lánynevelő intézet kapujára a bordélyház tábláját csempésznék oda gonosz bajkeverők. A későbbiekben az Országház kupoláját a cecei templomtoronyhoz hasonlította, kitért a kanadai kereskedelmi kamara egyik ebédjére, ahol ő és Szili Katalin is vendég volt, és megemlítette, hogy gyermekkorában hentesnek, cserkésznek és könyvtárosnak is készült, de végül közgazdász lett.

A korelnök azt tanácsolta: "szeresd felebarátodat, úgy, mint tenmagadat", tett egy kitérőt a "bütykös kezű ír halászokhoz és földművesekhez", majd feltette a kérdést: "meddig marad utópia a kert-Magyarország gondolata"? Hosszú beszédét egy Vörösmarty Mihály-idézettel: "előttünk egy nemzetnek sorsa áll", majd a következőképpen zárta: "Kimondom a Magyar Köztársaság ülésének megnyitását."

A láthatóan megkönnyebbült képviselők egyhangúlag elfogadták az ülés napirendjét. Ennek megfelelően az Országos Választási Bizottság elnöke számolt be a választásról. Szigeti Péter megemlítette, hogy idén 203 jogvitát, kifogást és fellebbezést tárgyalt az OVB, háromszor annyit, mint 2002-ben. Ezért a testület több javaslatot is letesz majd a házelnök asztalára.

Lamperth Mónika belügyminiszter - akinek kimaradását az új kormányból épp kedden kérték jogvédők - a választások lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról készült jelentést ismertette. Lamperth Mónika kijelentette: a választások törvényesen zajlottak le, annak ellenére, hogy 93 esetben büntető-, 109 esetben pedig szabálysértési eljárás indult. Ez rámutat arra, a jogszabályok mellett a politikai kultúrán is van mit igazítani - jegyezte meg.

A mandátumigazolás után a hagyományoknak megfelelően a történelmi zászlók előtt tették le esküjüket a képviselők. Az eskü szövegét a parlament legfiatalabb képviselője, a 23 éves szocialista Nagy László olvasta fel. "Az új Országgyűlés megalakult" - jelentette be Horváth János korelnök.

Bekiabálásokkal kezdődött az ülés

A parlament az elfogadott napirend szerint folytatta munkáját: az OVB elnöke és a belügyminiszter választási beszámolójának vitájával. A fideszes Balsai Istváné volt az új Országgyűlés első képviselői felszólalása, melyben nem kérdőjelezte meg ugyan a választások eredményét, de jelezte: nem fogadják el a jelentéseket. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány nem zárta ki a kettős szavazás lehetőségét (ennek lényege, hogy a szavazók külön helyen voksolhatnak az első, illetve a második fordulóban), és kifogásolta a második fordulós értesítések küldésének körülményeit is. Felszólalását közbeszólások, bekiabálások kísérték.

Lamperth kikérte magának

Az elmondottakhoz csatlakozott Rubovszky György is. A KDNP-s képviselő az elmondottakat a Zala megyei Lenti esetével egészítette ki, ahol Bartók Tivadar, aki Rubovszky szerint az "ál-kereszténydemokrata párt" elnöke, hamis ajánlószelvényeket adott le, és bár a KDNP jelezte az érintett választási bizottságoknak, hogy nem egyedi esetről van szó, nem történt semmi.

Reagálásában Lamperth Mónika azt mondta, hogy alakuló ülésen eddig még nem volt hozzászólás a jelentésekhez. A kettős szavazással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kifogásolt rendeletet még az Orbán-kormány belügyminisztere alkotta, és az a törvénynek megfelelő.

A törvény erre ad felhatalmazást, de érdemes a tartalmát felülvizsgálni - tette hozzá Lamperth Mónika. Majd azt kérdezte az ellenzéktől, hogy miért nem beszéltek a szerverfeltörésről vagy a kecskeméti szórólapokról. "Nem tudom, honnan merítik a bátorságot és az erkölcsi tőkét ehhez" - mondta Lamperth, utalva arra, hogy Orbán Viktor április 21-én egy hangfelvétel szerint arról beszélt, hogy meg fogja sérteni a kampánycsendet, amiért az OVB majd elmarasztalja, a jogászok pedig megvédik, "oszt' jó napot".