Gyurcsány 298 fős Országgyűlést akar

A választójogi törvény és a pártfinanszírozás rendszerének módosításához kérte egyebek mellett az ellenzék támogatását Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök a Fidesz, az MDF és a KDNP vezetőivel folytatott tárgyalásán. Kiderült, Gyurcsány 298 főre csökkentené az Országgyűlés létszámát, Orbán Viktor azonban még ennél is kevesebb képviselőt akar. A kormányfő és az ellenzéki vezetők megegyeztek abban, hogy jövő héten újra tárgyalnak.

Minden résztvevő sikerként, praktikusan a saját sikereként értékelte a csütörtök reggeli miniszterelnök-ellenzéki pártelnök-találkozót az MDF székházában. Dávid Ibolya azért, mert pártja adhatott helyszínt a nyolc év után meginduló párbeszédnek, Gyurcsány Ferenc azért, mert "okos kompromisszumok" megszületésére lát lehetőséget, Orbán Viktor azért, mert a Fidesz kiharcolta, hogy nyilvános legyen a megbeszélés - az MTI tudósítóit beengedték -, Semjén Zsolt pedig azért, mert a KDNP álláspontjának megfelelően nem külön-külön találkozott a kormányfő az ellenzéki vezetőkkel.

Az államreformhoz szükséges kétharmados törvényekről szóló megbeszélést Gyurcsány Ferenc utólag nagy sikernek és konstruktívnak nevezte, bár az elején Orbán Viktor nem akart csoportképet, a végén pedig kusza ötlethalmaznak minősítette a miniszterelnök javaslatait, és mindhárom pártelnök hiányolta az ország valós gazdasági helyzetéről szóló beszámolót, valamint jelezte: a célokkal egyetértenek, de a megoldási javaslatokkal nem feltétlenül.

A kormányfő egy 7+1 pontos, az államreformmal kapcsolatos javaslatcsomagról beszélt. Az első indítvány szerint az önkormányzati képviselők számát és tiszteletdíját csökkentik, az apparátust ésszerűsítik, támogatják, hogy több önkormányzat tartson fenn közös hivatalt, a kistérségeken belül a települések többségének akarata döntene, a központi állami funkciók egy részét pedig regionális szintre adják át.

Ennek érdekében ősszel csak három évre választanák meg a megyei önkormányzati tisztségviselőket, és 2009-ben az európai parlamenti választással együtt lenne az újabb szavazás. A településeken most hat évre választanák meg a polgármestereket és önkormányzati képviselőket, így a következő helyi és regionális szintű helyhatósági választás 2012-ben, a ciklus félidejében "összeérne". Budapestről külön törvényt alkotnának a második csomag szerint.

A 386 fős parlamentet 298 fősre csökkentené a harmadik csomag. A képviselőket egyfordulós szavazással, 149-et egyéni körzetből, 149-et pedig listáról juttatnák az Országgyűlésbe. Orbán Viktor felvetette: az Alkotmányban kellene rögzíteni, hogy legyen kisebb, a Fidesz szerint 200 fős a parlament, s így lenne három év a választási szisztéma kidolgozására.

Gyurcsány tervei szerint rugalmasabbá tennék a közalkalmazotti és a köztisztviselői rendszert, a bérezést a teljesítmény is befolyásolná, nemcsak az, ki hány évet töltött el szolgálatban.

Az ötödik csomag a pártfinanszírozás azonnali átalakításáról szól: a pártoknak nyilvánosságra kellene hozniuk, milyen támogatásokat kapnak (ez bizonyos összeg felett már most is így működik), önbevallás helyett minden egyes költséget az Állami Számvevőszék ellenőrizne, csak nyilvános, úgynevezett kampányszámláról lehetne finanszírozni a kampányt, és a pártvezetők büntetőjogi felelősséget viselnének a pártfinanszírozásért.

A hatodik csomag a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását célozza: szűkítenék a mentelmi jogot, szigorítanának az összeférhetetlenségi szabályokat. 2010-től a gazdasági összeférhetetlenséget kiterjesztenék a képviselő családtagjaira, lakhatási támogatást csak számla ellenében adnának és szigorítanák a költségelszámolást is. Átgondolnák a bírósági titkárok, fogalmazók, ülnökök mentelmi jogának újraszabályozását is. Az igazgatási, a politikai elitnek ezen előjogait "vissza kell vágni" a miniszterelnök szerint.

A jogalkotásról szól a hetedik csomag, amely a civil világgal való hatékonyabb egyeztetéseket írna elő. A plusz egy javaslat a házszabály-törvény, hogy külső személyeknek is kötelező legyen például a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés, de a frakcióalapítással kapcsolatos alkotmányos mulasztásokat is pótolni lehetne.

Mindemellett a miniszterelnök kitért a médiaszabályozásra. Szerinte sok szakmai kritika éri a közszolgálati médiát, sokba kerül és a függetlenség sem minden esetben érvényesül. A pazarlás megszüntetésére a közmédiumok háttérintézményeit összevonnák. Érdemes átgondolni a médiavezetők kiválasztásának módszerét, átalakítani úgy, hogy "a közvetlen politikai befolyásolás, a pártpolitikai akarat megjelenésének a lehetőségét távolabbra vigyük" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Ez, valamint a házszabály-törvény csak ősszel kerülne a parlament elé, a többit sürgősebbnek tartja.