Megvannak a keretek a második Gyurcsány-kormányhoz

A parlament elfogadta a második Gyurcsány-kormány megalakulásához szükséges törvénymódosításokat. Ahol szükséges volt, ott az ellenzék is igennel szavazott, bár a Fidesz frakcióvezetője jelezte, hogy szerinte a kormány bajban van. Gyurcsány Ferenc támogatást kért az ellenzéktől a reformokhoz. Bár a szokásosnál kevesebb közbekiabálás és személyeskedés volt, a házelnöknek kétszer így is rendre kellett utasítania a képviselőket.

Három törvénymódosítás került kedden a parlament elé. A módosítások a kormány szerkezetének átalakításával kapcsolatosak: változik a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, megszűnik a közigazgatási és politikai államtikári poszt, és alkotmánymódosítás kell azért, mert kettéválasztják a Belügyminisztériumot. Az ellenzék hozzájárult ahhoz, hogy a házszabálytól eltérve még kedden szavazhassanak a módosításokról. A tervezettnél végül jó egy órával korábban ért véget az Országgyűlés ülése; de a kormányalakításhoz és az Országgyűlés működéséhez szükséges minden jogszabályt elfogadtak a képviselők.

Az államtitkárokkal kapcsolatos módosítást 198 igen, 96 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a parlament elfogadta. Elfogadták - 323 igen, 27 nem szavazattal és egy tartózkodással - azt az alkotmánymódosítást is, amely lehetővé teszi, hogy a kormány szerkezetét a kormánytöbbség szabadon határozhassa meg. A törvénytervezet arra irányul, hogy az alkotmány normaszövegében is minden kétséget kizáróan megjelenjen: a kormányzati szerkezet kialakítása a kormánytöbbség felelőssége. Nemmel szavaztak a KDNP-frakció tagjai és több fideszes képviselő is.

A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény vitáját hamar lefolytatták a képviselők, s végül el is fogadták. Így a második Gyurcsány-kormánynak tizenegy plusz egy tárcája lesz: a Miniszterelnöki Hivatal mellett az egészségügyi, a földművelésügyi és vidékfejlesztései, a gazdasági és közlekedési, a honvédelmi, az igazságügyi és rendészeti, a környezetvédelmi és vízügyi, az oktatási és kulturális, az önkormányzati és területfejlesztései, a szociális és munkaügyi, továbbá a külügy - és a pénzügyminisztérium. Megszavazták a képviselők a tiszteletdíjukról szóló javaslatot is. Eszerint a parlament alelnökei kevesebb juttatásra jogosultak, mint korábban, s a kevesebb bizottsági tisztség után több pótlék jár majd a képviselőknek. A törvény ezentúl jobban differenciálja a költésgtérítési átalányt; Budapesttől nem 100, hanem 50 kilométerenként állapítják meg az utazási kiadásokat.

A módosításokkal kapcsolatos keddi parlamenti vitában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy változtatni kell a rendszerváltáskor kialakított államigazgatási struktúrán, közjogi berendezkedésen, a kisebb bürokrácia érdekében pedig reforomokra van szükség, például az egészségügyben és a gazdaságpolitikában. Gyurcsány a változtatásokat azzal indokolta, hogy bár az embereknek az elmúlt 16 évben megváltozott az élete, eközben az állam és politika alig változott. Ezért szerinte változtatni kell a régi struktúrán: többek között a parlament létszámán és tagjainak megválasztásán, a pártfinanszírozáson és az önkormányzati rendszeren, például regionális szintre helyezni állami funkciókat.

Közölte, hogy a kormány és az ellenzék egymásra van utalva az átalakításokban. Szerinte tiszteletben kell tartaniuk egymás véleményét és kompromisszumos megoldásokra kell törekedniük. A köztársaság együttműködést jelent, a versengés nem győzheti le az együttműködés kényszerét - mondta.

Gyurcsány szerint új intézményekre van szükség ahhoz, hogy az uniós támogatásokat megfelelően tudja az ország befektetni. Ehhez korrekciókra van szükség, az elmúlt 16 évhez és az uniós csatlakozás óta eltelt 2 évhez képest is, mert 2007-től új időszámítás kezdődik - utalt a jövőre az országnak folyósítandó uniós támogatásokra. Közölte azt is, hogy csak az a járható út, hogy az állam a kiadásait csökkenti és a bevételeit növeli. Akik azt mondják, nagy a baj, mert az állam sokat költött, segítsenek az átalakításban - mondta Gyurcsány. Az ellenzéknek azt tanácsolta, hogy hallgassák meg egymást, figyeljenek oda egymásra.

Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta, "kigyulladt a zöld jelzés" a három törvényjavaslat benyújtásával. A szerkezeti változások az ország sikerességét, mondernizációját és az igazságosság elősegítését szolgálják. A változtatásokkal kevesebb lesz az állami vezető, olcsóbbá válik az állam működése és egyértelműbb felelősségi viszonyokat is teremtenek: megszűnik a politikai és közigazgatási államtitkár alig elválasztható felelősségi köre.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője úgy kezdte felszólalását: látszik, hogy a kormányoldalnak szüksége van a Fidesz segítségére, mert bajban van. A demokrácia alapja a racionális vita, ennek pedig lényege, hogy mindenki megismerhesse a vita alapjául szolgáló tényeket. Mivel a kormányprogramot eddig nem hozták nyilvánosságra, a Fidesz nem ismerheti azt - közölte. A frakcióvezető szerint a miniszterelnöknek komolyan kellene vennie az ellenzéket és odaadnia a programot. Megemlítette, hogy a Fidesz több törvényjavaslatot is kidolgozott, és kérdésekkel is fordult a miniszterelnökhöz, de a kormányfő két hét alatt "a párbeszéd jegyében" sem reagált erre. A frakcióvezető mindezek ellenére közölte, hogy a Fidesz megszavazza a szükséges módosítást.

Az ellenzéki politikus felszólalása után Szili Katalin házelnök figyelmeztetett: most nem a kormányprogram vitája folyik - arra jövő héten kerül sor -, hanem törvény- és alkotmánymódosításokról kell dönteni. Megjegyezte, hogy a módosítás előterjesztőjének, Gyurcsány Ferencnek lehetősége van az indítvány részének, vagy egészének indokolására is. Eközben a Fidesz padsoraiból valaki bekiabált: "szégyelld magad!" Ezt a házelnök visszautasította. Akkor is közbe kellett avatkoznia, amikor Gyenesei István független képviselőbe fojtották bele a szót ellenzéki képviselők.

Fodor Gábor az SZDSZ nevében közölte, hogy a benyújtott módosítások alapján - egy államtitkár lesz a közigazgatási és a politikai helyett - védeni lehet a közigazgatási szférát attól, hogy a politika beleszóljon a munkájába. Salamon László (KDNP) viszont azt mondta, hogy nem szavazzák meg a módosítást, mert szerinte a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetésével éppen a politika gyakorlolhat korlátlan hatalmat a közigazgatás felett. Boross Péter (MDF) azt mondta - bár a frakció megszavazta a módosításokat -, nem biztos, hogy meg kellene szüntetni a közigazgatási államtitkári funkciót, azért, mert a gyakorlatban nem vált be a modell.