Számok helyett nyelvtudásáról beszélt Veres

A sokat hangoztatott nagy reformokról parlamenti bizottsági meghallgatásukon sem árultak el részleteket a hamarosan megalakuló új kormány miniszterjelöltjei. Nagy érdeklődés övezte a leendő külügyminiszter, Göncz Kinga meghallgatását, az egészségügyi tárca élére érkező Molnár Lajossal a fideszes Mikola István zsörtölődött, Lamperth Mónika a kátyúk egységesítését ígérte, Veres Jánosról pedig kiderült, hogy angoltudását csak háttérbeszélgetéseknél kamatoztatja. Olvassa el az [origo] összefoglalóját a miniszterjelölti meghallgatásokról!

Megyei önkormányzatok helyett létrejönne a választott regionális önkormányzatok rendszere Lamperth Mónika leendő önkormányzati és területfejlesztési miniszter tervei szerint. Ehhez azonban kétharmados törvényre van szükség, melyhez meg kell nyerni a kérdésben szkeptikusnak tűnő ellenzék támogatását.

Ezért cserébe akár a régiók már kijelölt határainak módosításába is belemenne a kormány - derült ki a miniszterjelölt parlamenti bizottsági meghallgatásán. A közvetlenül az állampolgárok által választott regionális önkormányzatok rendszere Lamperth szerint főként azért jobb, mint a megyéké, mert az EU-s pénzek elosztását jelentősen megkönnyítené.

A megyei közigazgatási hivatalok is a régiók szintjére helyeződnének át. Ezek önkormányzatai felelnének a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáért, vagyis ezzel megszűnnének a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok is - sorolta Lamperth Mónika arra utalva, hogy az új rendszerben tervei szerint nem lennének párhuzamosan működő intézmények. A huszonkét megyei jogú város "nagyvárosi" rangot kapna az új rendszerben. Lamperth nem fejtette ki, hogy ez pontosan mit takar és milyen jogosítványokkal járna a városoknak.

Az eddig a most átalakuló Belügyminisztériumot irányító Lamperth a "központi túlhatalom" ellensúlyozására minél több hatáskört az önkormányzatok, régiók kezébe adna és egyszerűsítené a szabályozást. "Nagyon sok szabály van ugyanis, amire már nincs szükség" - jelentette ki Lamperth a meghallgatáson. A deregulációt "független szakértőkre" bízná és az Igazságügyminisztériummal dolgoztatná ki.

Budapesttel kapcsolatban a miniszterjelölt azt mondta: szeretne egy új, fővárosi törvényt. A "Budapest-törvénnyel" a főváros kikerülne az önkormányzati törvényből, és külön szabályok vonatkoznának rá. Lamperth azt is szeretné, ha megmaradnának a választott kerületi önkormányzatok, de szerinte "új munkamegosztás" kell a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között. A közoktatás és más intézmények megmaradhatnának az önkormányzatoknál, amelyek a közparkokért is felelnének, a főváros pedig például a közművekért és az összes útért felelne. "Akkor már csak egyféle kátyú lenne, nem fővárosi meg kerületi kátyú" - fogalmazott.

Budapesttel kapcsolatos álláspontjáról Lamperth csak ellenzéki kérdésre beszélt, bevezetőjében nem említette a fővárost. A fideszes Kovács Zoltán azt kérdezte: nem érzi-e úgy a miniszterjelölt, hogy "kiszervezték alóla" a fejlesztések ügyében való döntést. Szerinte Lamperth "egy kiüresített területfejlesztési tárcát" vesz át. Ezzel arra utalt, hogy a közvetlenül Gyurcsány Ferencnek alárendelt Nemzeti Fejlesztési Tanács dönt majd az uniós források elosztásáról. Lamperth erre azt válaszolta: nem aggódik, ugyanis "világos munkamegosztás van" leendő tárcája és a tanács között, így annak léte nem csorbítja a minisztérium jogkörét. A bizottság kormánypárti tagjai végül támogatták Lamperth Mónika miniszterségét, az ellenzékiek - két tartózkodás kivételével - nemmel szavaztak.