Az ügyelet okozhat fejtörést az új miniszternek

Akár ötször annyi bér is járhat a túlórázó orvosoknak a pihenőnapi ügyeleti órákért, miután a Legfelsőbb Bíróság szerdán kimondta, hogy a munkahelyen töltött ügyelet is munkaidőnek számít. Az Orvosi Kamara szerint az ítélet alapján évente körülbelül 40 milliárd forinttal több pénzt kellene kifizetni az egészségügyi dolgozóknak, a változás a munkajogi szakértő szerint azonban ellátási gondokat is okozhat. Az új egészségügyi miniszternek tehát komoly fejtörést okozhat az ügy, bár a kormány egyelőre a probléma jelentőségét próbálja csökkenteni.

Miközben a kormány nagyszabású egészségügyi reformra készül és ezzel együtt megszorító intézkedéseket is bejelentett, a helyzetet tovább bonyolítja a Legfelsőbb Bíróság szerdai döntése. A szolnoki Hetényi Géza Kórház 11 dolgozója által saját munkahelyük ellen indított perben ugyanis Magyarországon első alkalommal mondták ki megfellebbezhetetlenül, hogy a tényleges munkavégzéstől függetlenül munkaidőnek kell tekinteni a munkahelyi jelenléttel járó orvosi ügyeletet. Ez azt jelenti, hogy az ítélet megteremtette a jogalapot arra, hogy az orvosok több pénzt kaphassanak az ügyeletért, mint eddig.

Bár a bíróság határozata egyelőre csak a szolnoki kórházra vonatkozik, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István az [origo]-nak azt mondta, hogy a jogerős ítélet irányadó, jogegységi döntés, amely az egész országban megteremtette a jogalapot a kórházi dolgozók bérköveteléséhez. Az ítélet nem tér ki ugyan a visszamenőleges és jövőbeni juttatások konkrét összegére, de Éger István szerint megbecsülhető, hogy az ügyeleti órák átminősítése évente körülbelül 40 milliárd forintnyi többletfizetést jelent az egészségügyi dolgozóknak.

A nagy különbség nem csak a nagyobb munkadíjnak, de a több munkaórával együtt megszaporodó túlórapótléknak is köszönhető. Sipos Márta munkajogi szakértő szerint munkahelyen töltött ügyeleti időért eddig mindössze a munkaszerződésben megállapított óránkénti személyi alapbér összegének 40 százaléka járt, a nem munkahelyen töltött készenléti időért pedig 20 százalék, és mivel ezeket nem tekintették munkának, nem számítottak bele a túlórázásba.

Bár egy 2003-as jogszabály kimondta, hogy az ügyelet során valós munkavégzéssel töltött idő után, ha pedig ezt az időt nem mérik, úgy az egész ügyelet után 100 százalékos munkadíjat kell fizetni, ez az egészségügyben eddig nem valósult meg - állítja a munkajogi szakértő. Sipos Márta ezt azzal magyarázza, hogy a munkatörvénykönyv az egészségügyre más feltételeket szab meg, mint az egyéb munkaviszonyokra. Az [origo] által megkérdezett orvosok szerint azonban jelenleg - éppen az ügyeleti munkaidő mérhetetlensége miatt - egyfajta átalányfizetés működik az egészségügyben. Vagyis az orvos az ügyeleti idő egy előre meghatározott hányadáért teljes munkabért kap, a többiért viszont semmit.

Mostantól viszont - bár a Legfelsőbb Bíróság ítélete egyelőre nem von maga után azonnali anyagi változásokat - a lefektetett elv szerint az eddig fizetett 40 százalék helyett valószínűleg a teljes ügyeletért 100 százalékos bért kell majd fizetni, a heti 48 órás maximális törvényes munkaidőn túl ügyelő orvosoknak pedig a plusz 50 százalék, pihenőnapon plusz 100 százalék rendkívüli munkavégzési pótlék is jár majd - véli Sipos. Mindez azt jelenti, hogy egy vasárnapi ügyeleti óráért az orvosok akár ötször nagyobb díjazást is kaphatnának a jövőben.

Milliárdok helyett "átgondolás"

Hogy honnan kell kigazdálkodni a bírósági döntés alapján keletkező sokmilliárdos plusz pénzt, az nem teljesen egyértelmű. Sipos Márta elmondása szerint ugyanis a szolnokihoz hasonló munkaügyi perekben a bírósági ítélet a munkáltató, azaz a kórház fizetési kötelezettségét állapítja meg, az államot viszont elvben nem kötelezi az ítélet többletköltség bevonására. Éger István ugyanakkor úgy véli, a kórházak ki vannak szolgáltatva a társadalombiztosításnak, ezért az egyetlen megoldás az lehet, ha az állam fizeti a többletköltségeket. "Én abban reménykedem, hogy Magyarország jogállam, és a jogos követeléseknek érvényt lehet szerezni" - mondta a MOK elnöke.

A kormány részéről ugyanakkor a reménykedés ellenére eddig nem hangzott el komolyabb ígéret a pluszösszeg kifizetésére. Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondása szerint a kormányzat az ügyeleti díjak kifizetésére 15 milliárd forintot különített el, ami a kamara 40 milliárdos várakozásához mérve kevésnek tűnhet, ráadásul az Egészségügyi Minisztérium is azt hangsúlyozta, hogy államnak nincs azonnali fizetési kötelezettsége. Szerdai sajtótájékoztatóján Molnár Lajos egészségügyi miniszter nem ígért többet, mint hogy meg kell vizsgálni, a kórházak hogyan tudják teljesíteni a törvényes kötelezettségüket.

Az Egészségügyi Minisztériumál érdeklődésünkre azt mondták, hogy az ügyeleti díjak esetleges költségkihatásai nem kalkulálhatók pontosan előre, mivel a bírósági döntés erre nem tér ki. A minisztérium ezért a hangsúlyt az ellátó rendszer átgondolására fekteti: a sajtóiroda közlése szerint műszakok szervezésével, a készenléti lehetőségek kihasználásával és a területi körök átrendezésével, a központi ügyeletek előtérbe helyezésével kívánják racionalizálni az ügyeleti rendszert.

Nem csak a pénz számít

A hatalmas várható költségek mellett azonban munkajogi szempontból is komoly bonyodalmat okozhat az ügyelet intézményének megváltozása - hangsúlyozta Sipos Márta. A munkaórák számának ugrásszerű növekedése ugyanis nemcsak a rendkívüli munkavégzési pótlékkal kiegészített órákat szaporítja, de a maximált túlórázások miatt orvoshiány is felléphet egyes kórházakban. Ha ugyanis az ügyelet munka, akkor csak jóval kevesebbet végezhet belőle egy orvos egyhuzamban.

Dr. Szalay András, a perelt szolnoki kórház orvosa az [origo]-nak azt mondta, náluk ugyan nincs létszámprobléma, de szerinte a kevés orvost foglalkoztató kis kórházak dolgozóit sem lehetne orvoshiány miatt büntetni. "Ne én dolgozzak rabszolgaként 36 órát azért, mert nem voltak elég előrelátóak, és nem szervezték meg már jóval korábban, hogy legyen elég képzett orvos" - mondta.

Szalay szerint egyébként nemcsak a pénzről van szó, a szolnoki kórház például már a másodfokú ítélet óta munkaóraként regisztrálja az ügyeletet. Mint mondta, az ügyeletért átalánydíjat kapnak, annak felét 100 százalékos munkadíjért, a felét 40 százalékos ügyeleti díjért végzik, viszont a heti 48 kötelezhető munkaórába az egész ügyeletet beszámítják, így Szolnokon az orvosok már most is előbb érhetik el a pótlékkal járó túlórákat. A traumatológus szerint azonban itt elvi kérdésről van szó: a Legfelsőbb Bíróság döntéséig ugyanis hivatalosan azt sem tekintették munkának, ha éjszaka félóránként felkeltették és két-három életmentő műtétet is elvégzett.

Visnovitz Péter