Örülhetünk, hogy Bush nem jött hamarabb

George Bush gépe szerda este leszállt Ferihegyen, és ezzel megkezdődött az amerikai elnök első és vélhetően utolsó hivatalos budapesti látogatása. Szimbolikus gesztusokon túl sok minden nem várható a villámvizittől, bár a BBC elemzője szerint Bush példaként mutathatja fel a stabil és "aránylag sikeres" Magyarországot. Olvassa el az [origo] összeállítását az amerikai-magyar viszonyról, amelyből megtudhatja, miért kerülte eddig Bush Magyarországot, és hogy mi köze a két ország kapcsolatának a káposztát faló tehénhez.

"Egy kis udvariasság csodákat művelhet" - ad tanácsot a The Economist nevű tekintélyes brit hetilap legutóbbi számában az amerikai diplomáciának arra, miként tudná vonzóbbá tenni a külföldiek szemében az iraki háború és a terrorizmus elleni harc egyéb vitatott eszközei miatt sokak által utált Egyesült Államokat. Az előzetes nyilatkozatok és a program ismeretében úgy tűnik, udvariaskodásból nem lesz hiány Bush elnök budapesti találkozóin, sőt, nehéz kihámozni, hogy egyáltalán mi másról is szólhat ez az alig egynapos, mindössze két héttel ezelőtt bejelentett látogatás.

Önmagában az is fegyvertény, hogy az elnök egyáltalán eljön - véli Bánlaki György, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, aki a Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között washingtoni nagykövet volt. "Az elnök idejéért rengetegen versengenek, a kansasi búzafarmerektől az olajcégeken át számos országig" - mondta az [origo]-nak Bánlaki, aki szerint ebben a versenyben most Magyarország győzött. "Persze nem gigászi győzelemről van szó" - tette hozzá, szerinte azonban nem szabad elfelejteni, hogy valamilyen más meghívó kárára döntött úgy az elnök, illetve stábja, hogy Budapestet választja.

A BBC dél-kelet-európai térséggel foglalkozó elemzője, Pártos Gábor is úgy véli, hogy ezen a villámlátogatáson a szimbólumok játsszák a főszerepet. Bush érkezésének apropója az 1956-os forradalom évfordulója, de miután novemberben képviselőházi és részben szenátusi választásokat tartanak az Egyesült Államokban, és a republikánusok egyébként is gyengélkednek, az elnök nem engedheti meg magának, hogy októberben - amikor a hivatalos megemlékezések lesznek Magyarországon - hagyja ott Washingtont.

Az '56-os forradalom előtti tisztelgés mellett Bush arra használhatja az alkalmat, hogy példaként állítsa Magyarországot a balkáni és egyes kelet-európai országok felé - mondta az [origo]-nak Pártos Gábor, megjegyezve, hogy tudomása szerint az eredeti tervekben még az szerepelt, hogy az elnök Ukrajnába utazik, de miután ott a márciusi parlamenti választások után a koalíciós alkudozás elhúzódó politikai válságot okozott, így inkább Magyarországot választotta. (A sors fintora egyébként, hogy Ukrajnában épp a budapesti Bush-látogatás kezdetének napján, egész pontosan szerda délelőtt jelentették be, hogy sikerült tető alá hozni a megállapodást a kormányalakításról.)

Magyarország azért lehet példa a térség egyes országai - például a már említett Ukrajna - számára, mert stabil és aránylag sikeres volt az utóbbi másfél évtizedben - magyarázta a BBC elemzője. A Bush-kormányzat számára azért is kedves lehet Budapest, mert egyértelműen elkötelezte magát az Egyesült Államok mellett, és - mint az elemző emlékeztetett rá - politikailag is jobban támogatta, mint például Csehország. Pártos Gábor szerint nem igazán lehet felállítani egy olyan rangsort, hogy a kelet-közép-európai országok mennyire fontosak az amerikaiaknak, bár az egyértelmű, hogy Lengyelország kiemelkedik a többi közül. Románia és Bulgária pedig katonai szempontból, a földrajzi helyzet miatt válik egyre jelentősebbé Washington számára.

Mit nyerhet Magyarország?

Kérdés persze, azon kívül, hogy Bush lejattol a magyar politikusokkal, és elmondja, hogy Magyarország a demokrácia és stabilitás mintaképe, mit nyerhetünk ezen a látogatáson. Vélhetően semmi kézzel foghatót - legalábbis ez derül ki az általunk megkérdezettek szavaiból. Pártos Gábor azt mondta, egyrészt egy szimbolikus eseményen megmutathatjuk, hogy élvezzük az amerikaiak támogatását, másrészt esetleg előrelépést lehet elérni vízumügyben.

"Ez lehetőség lenne arra, hogy valamit visszaadjon az Egyesült Államok abból a támogatásból, amit kapott az elmúlt években Magyarországtól" - mondta a BBC elemzője, emlékeztetve az Irakkal, Afganisztánnal kapcsolatos magyar segítségre. Bánlaki György viszont úgy véli, hogy áttörésre nem kell számítani a vízumkérdésben. Szerinte ez egyébként sem egy Magyarországgal szembeni büntető intézkedés, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az Egyesült Államok így is próbálja védeni magát. (A vízumkérdésről és az amerikai-magyar viszony történetéről részletek cikkünk második oldalán.)

Sólyom és a kesztyűs kéz

Bánlaki, akinek jócskán van diplomáciai tapasztalata, miután hat amerikai elnökkel találkozott eddig (ifjabb Bushsal azonban még nem), azt mondta, mindig a tárgyalási stratégia kérdése, hogy milyen körülmények között vetik fel a résztvevők az esetleges kényes kérdéseket. Egy-egy ilyen látogatáson jellemzően három típusú szituációban találkozhatnak a tárgyaló felek. Vannak a plenáris ülések, ahol hosszú asztaloknál ülnek a delegációk, aztán vannak a vezetők négyszemközti találkozói, ahova legfeljebb tolmácsot engednek, vagy egy közeli bizalmast, aki jegyzetel, és vannak az ebédek, vacsorák. Az érzékenyebb témákat rendszerint a négyszemközti beszélgetésen vagy a kötetlenebb étkezésen szokták felvetni - magyarázta Bánlaki.

Kényes egyensúly

Bush látogatásán is adódhat erre alkalom, miután az elnök külön tárgyal Sólyom László államfővel és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is, majd lesz egy díszebéd, amelyen mindhárman részt vesznek feleségükkel együtt. Egyelőre csak Sólyom László jelezte, hogy a vízumkérdés mellett olyan témákat is szóba akar hozni, amelyek esetleg kényelmetlenül érinthetik Busht. Mint az államfő hivatala közölte, Sólyom László "hangsúlyozni kívánja az emberi jogok érvényesítésének szükségességét a terrorizmus elleni harc miatt jelentkező fokozott biztonsági kockázatok körülményei között is".

Sólyom sajtófőnöke ugyan korábban az [origo]-nak elmondta, az államfő "kényes egyensúlyra" törekszik, és várhatóan nem fog konkrét példákkal előhozakodni, nem kell különösebb elemző tehetség annak felismeréséhez, hogy mit takar az emberi jogok és a terrorizmus témaköre: egyebek mellett az iraki háború körüli jogi kérdőjeleket és a guantanamói fogolytáborban zajló állítólagos visszaéléseket. (A tábort egyébként legszívesebben már Bush is bezárná, de hogy mikor, azt nem mondta.)

Sólyom esetében figyelemre méltó még, hogy ugyan ismert arról, hogy elszánt környezetvédő, mégsem jelezte külön, hogy szóba akarná hozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kérdését, márpedig Bush a zöldek körében hírhedt arról, hogy nem sokat törődik a bolygó jövője miatt aggódó tudósok véleményével. Igaz, a már említett közleményben szerepelt az is, hogy Sólyom szeretne beszélgetni az elnökkel a jövő generációk iránti felelősségről, aminek nyilván része a környezetvédelem is.

A CNN-közvetítésnek örül a Külügyminisztérium

Bár idehaza minden Bush érkezésétől és nem mellesleg az ennek okán hozott biztonsági intézkedésektől, forgalomkorlátozásoktól hangos, valószínűleg nem lesz túl nagy nemzetközi visszhangja a találkozónak. Kivéve persze, ha épp Budapesten rukkol elő valami nagy újdonsággal Bush, erre azonban nem kell számítani - jegyezte meg Pártos Gábor, aki szerint azért a sajtó beszámol majd az útról, főleg, miután az összekapcsolódik az '56-os forradalommal. Persze már az is ritkaságszámba megy, hogy magyarországi eseményt élőben közvetítsen a CNN, márpedig most Bush beszédét egyenes adásban fogja sugározni az amerikai hírtelevízió. Göncz Kinga magyar külügyminiszter már jelezte is, örülnek annak, hogy a beszéd hátterében Budapest látképe jelenik meg.

Az Egyesült Államokban mindenesetre - nem túl meglepő módon - nem nagyon csigázta fel a közvéleményt az elnök magyarországi útja. Jellemző, hogy amikor az [origo] felhívta az egyik amerikai külpolitikai agytrösztöt, hogy érdeklődjünk, mennyire tartják ott fontosnak a Bush-látogatást, azt mondták, nem is igazán foglalkoznak kelet-európai ügyekkel. Igaz, ennek akár örülhet is Magyarország, hiszen ez azt jelzi, ez most egy nyugodt térség, máshol vannak problémák - jegyezte meg vigasztaló hangon a központ munkatársa. Erre rímel az is, amit Pártos Gábor és Bánlaki György is mondott, miszerint miután Magyarország nem problémás hely, ezért rá nem is nagyon kell figyelni. Nyilván ez az oka annak is, hogy elnökségének közel hat éve alatt most először - és valószínűleg utoljára - tudták rávenni Busht, hogy eljöjjön Budapestre.