2008-tól bevezetik az egyetemi tandíjat

Utólagos képzési hozzájárulás helyett bevezetik a tandíjat a felsőoktatásban, melyet 2008 szeptemberétől fizetniük kell az egyetemistáknak. Az alapképzésben 105 ezret, a mesterképzés után évente 150 ezret kell várhatóan fizetni. Hiller István oktatási miniszter szerint a költségvetésnek mindebből nem származik plusz bevétele. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke elutasítja a tandíjat.

A kormány 2008-tól bevezeti a tandíjat a felsőoktatásban - jelentette be keddi sajtótájékozatóján Hiller István oktatási miniszter. A fejlesztési részhozzájárulás (FER) nevet viselő tandíj annak a 20 százaléka lesz, amennyit az állam évente egy államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóra költ (ez átlagosan 525 ezer forint). Vagyis az alapképzésben részt vevő diákoknál évente 105 ezer, a mesterképzésben tanulóknál pedig 150 ezer forint lesz a tandíj.

A rendszer már 2007. szeptember elsejétől életbe lép, fizetniük azonban csak az első tanulmányi évüket befejezett diákoknak kell 2008. szeptember 1-től. A rendszerben számít ugyanis a tanulmányi eredmény, és az elsőéves hallgatóknál még nem tudnak tanulmányi átlagot számolni. Az új tandíj bevezetése felmenő rendszerben működik majd.

Az intézmények maguk döntik el, hogy a FER összege az egyes szakokon, képzési ágakon pontosan mekkora lesz: a 105, illetve 150 ezer forintos összegtől plusz-mínusz ötven százalékkal térhetnek el. Vagyis egy alapképzésen részt vevő hallgató havonta elvileg 8750 forintot fizetne, de az egyetemek döntései alapján ez 4300 és 13 ezer forint között mozoghat - sorolta a számokat Hiller István.

Büntetik a rossz tanulókat

Tandíjmentesek az elsőéveseken kívül azok a hallgatók lesznek, akik az egyetemükön a legjobban tanuló tizenöt százalék közé tartoznak. Nem kell fizetniük a PhD-hallgatóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek és azoknak sem, akik az első felsőfokú szakképzésüket végzik. A legjobban tanuló, költségtérítéses képzésre járó hallgatók jutalmul átkerülhetnek majd az államilag finanszírozottak közé, akik nem költségtérítést, hanem FER-t fizetnek. A rendszerben büntetik is azokat, akik rosszul tanulnak: a legrosszabbul tanuló 15 százalék költségtérítéses képzésre kerül át csakúgy, mint azok, akik egy tanévben kevesebb, mint harminc kreditet teljesítenek.

Hiller István, miután felvázolta a rendszert, úgy vélekedett: a FER igazságosabbá teszi a rendszert, mert jutalmazza a teljesítményt, minden diák hozzájárul a saját képzéséhez, és nő az iskolák szabadsága is. Utóbbi azért, mert a FER összegéből az állam nem kap, azt ugyanis az iskolák költik el: részben ösztöndíjakra, részben fejlesztésre kell fordítaniuk. Hiller István szerint a költségvetésnek nincs megtakarítása a FER rendszerén. A diákhitel felvehető összege 2008-tól növekszik majd - mondta az oktatási miniszter.

A FER rendszerével lekerül a napirendről a korábban sokat vitatott utólagos képzési hozzájárulás, amelyet a diploma után kellett volna fizetniük a végzetteknek. Erről Szabó Zoltán, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője már hétfőn nyilatkozott, akkor azonban a helyette bevezetendő tandíjról még nem szólt.

Ha nem tanulnak eleget, fizetniük kell

A tandíj kérdéséről folynak az egyeztetések az érintett szervezetekkel - mondta Hiller István a keddi sajtótájékoztatón. Hozzátette: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökét, Ekler Gergelyt már telefonon tájékoztatta az új rendszerről, és a későbbiekben tárgyal is majd a HÖOK-kal, hasonlóan a Magyar Rektori Konfereniához.

A HÖOK elutasítja a tandíjat

Nagy Zoltán, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke az [origo]-nak még Hiller bejelentése előtt elmondta: hivatalos információjuk nincs a tandíjjal kapcsolatban, de remélik, hogy ilyen fontos kérdésben a velük való egyeztetés nélkül nem tesz bejelentéseket a kormány. "A HÖOK májusi állásfoglalása azonban világos ezzel kapcsolatban: semmilyen tandíj jellegű díjat nem tartunk elfogadhatónak, az ilyesmi csak látszatmegoldás" - fogalmazott.

A költségtérítéses és állami finanszírozású rendszer átjárhatóságát jónak tartja a HÖOK. Ehhez hasonló javaslatot maguk is tettek szakmai anyagaikban. "Ez azonban önmagában nem feltételezi a tandíjat, és nem is kapcsolódik hozzá" - mondta Nagy Zoltán.

Növelik a tanárok óraszámát

A közoktatáson is változtat az új oktatási miniszter: a legdrasztikusabb lépésként emelik a tanárok kötelező óraszámát. Hiller szerint erre azért van szükség, mert az elmúlt huszonöt évben 330 ezerrel kevesebb lett az általános iskolás korú gyerek, míg a tanárok száma ötezerrel nőtt. Az óvodapedagógusok heti óraszáma nem növekszik, marad 32. Ezzel szemben az általános iskolában nem szaktanítást végzők óraszáma 21-ről 22-re nő. Az általános iskolai szaktanárok és a középiskolai és szakiskolai tanárok kötelező óraszáma pedig az eddigi 20-ról 22-re növekszik idén szeptembertől.

A kistelepüléseken levő iskolákat nem szünteti meg a kormány, csak összevonja az igazgatásukat: a partneriskola-program szerint a jövőben a kistérségi központokból irányítja majd a közös igazgató a kis falukban lévő tagiskolákat. A tervek szerint mindenütt kötelezővé teszik az angol nyelvoktatást és jobban figyelnek majd az írás-olvasás készéségének fejlesztésére. Utóbbi lépések az esélyegyenlőség megteremtését célozzák Hiller szerint.