Gyurcsány: Lám-lám, nem tudunk másról beszélni

Nem kér bocsánatot Gyurcsány Ferenc a megszorítások elhallgatásáért, és nem is érti, miért lenne erre szükség. Az [origo]-nak adott interjújában a miniszterelnök beszélt arról is, hogy miért jár a milliárdosoknak is a családi pótlék és hogy miért kevés ő maga és kormánya a hálapénz vagy a hivatali korrupció felszámolásához. Kijelentette azt is, hogy az elmúlt hat évben egyetlen munkahely sem teremtődött.

- Bő két hete jelentették be az egyensúlyi intézkedéseket, és voltak ugyan önkritikus nyilatkozatai, de ha jól emlékszem, bocsánatot nem kért. Nem is fog?

- Miért?

- Mert a választási programban, a kampány során több ponton is homlokegyenest az ellenkezőjét ígérték annak, mint ami szerepel az egyensúlyi programban.

- Például?

- Az szerepelt az MSZP választási programjában: "Csökkentjük a vállalkozások, az állampolgárok, a családok adóterheit." Ehhez képest az Új egyensúly 2006-2008 programban adóemelések vannak.

- Az is volt a programban, hogy egyensúlyt kell teremtenünk. És amikor két elem konfliktusba kerül, akkor el kell dönteni, hogy melyik a fontosabb. Egyébként pedig várjuk meg azért a ciklus végét.

- Tehát lesznek adócsökkentések?

- Azt mondtam, hogy várjuk meg a ciklus végét.

- De hát miért írták bele a programba ezt az ígéretet? Gondolom, ön is látta, mielőtt elfogadták.

- Mert ez a törekvésünk.

- Ezt most nem értem pontosan.

- Teljesen természetes, hogy az a törekvése egy kormánynak, hogy csökkentse a terheket. Amikor pedig kasszát csinál, és megnézi, hogy a sok mindenből mit lehet megvalósítani, akkor azt látja, hogy most ez megy, azt meg később kell megcsinálni.

- De miért nem írták bele a programba azt, amit most csinálnak? Nem látták három-négy hónappal előre, hogy miként fog alakulni a költségvetés?

- Semmiképpen nem olyan pontosan, mint most.

- Egyébként, ha osztályoznia kellene Veres János pénzügyminisztert, akár iskolai érdemjegyekkel, hányast adna neki?

- Az én véleményemet lehet ismerni: miniszternek jelöltem újra, és ez azt jelenti, hogy bízom benne.

- Pedig ő felelős a számokért, és ha jól emlékszem, április 10-én, a választások első fordulójának másnapján azt mondta, hogy nem kell hozzányúlni a költségvetéshez, teljesülni fog a hiánycél. Ehhez képest nem egészen két hónappal később kiderül, hogy a kétszerese, illetve legalább a másfélszerese lesz a tervezettnek. Ennyire nincs képben a pénzügyminiszter?

- Én szélesebbnek látom ezt a felelősséget, és semmiképpen sem olyannak, amelyből a következtetést egyetlenegy személyre vonatkozóan kell levonni.

- Ön azt is mondta, hogy azért nem beszélhettek az áremelésekről, a fájdalmasabb intézkedésekről, mert kialakult egyfajta irracionális hangulat a kampány során. Önöknek azonban volt másfél évük, hogy felkészüljenek erre a kampányra, hogy logikus érvekkel elmondják, miért van szükség ezekre a lépésekre. Miért nem lehetett ezeket elmondani a kampányban?

- Azért, amiért ön mondja, de ebbe belemehetünk mélyen, hogyha akarja. Mondja, amikor egyik oldalon 10 százalékos villanyárcsökkentést ígérnek meg 14. havi nyugdíjat, és közben azt mondják, hogy a tönk szélén áll a gazdaság, ön szerint ez egy racionális közeg?

- Nyilván nehéz népszerűtlen intézkedésekkel kampányolni. De mondok egy nemzetközi példát. Ott van Angela Merkel, akinek benne volt a programjában, hogy emeli az áfát, és igaz, kicsit szűken, de meg is nyerte a választást. Annyival bátrabb Angela Merkel, mint Gyurcsány Ferenc?

- ... és közben mit mondott Schröder?

- Igaz, ők is készültek egy takarékossági csomaggal.

- Tehát ahhoz, hogy egy országban racionális politikai forgatókönyvek legyenek, a politika főszereplőinek racionális politikai diskurzust kell fenntartaniuk. Hihetetlen energia kellett ahhoz is, hogy szakítsunk azzal a hagyománnyal, amikor 2001-ben elindult az állam szélesedő szerepvállalásának politikája, és az MSZP felvette a kesztyűt, és ugyanezt ígérte 2002-ben. Most legalább az MSZP nem vette fel a kesztyűt. Amit ön mond, azzal több baj van. Nem önmagában azzal, hogy veszít az ember, az egy dolog, legfeljebb a politikusokat érdekli. Az viszont széles értelemben is káros, hogy ebben az irracionális hangulatban semmi másról nem lehetett volna beszélni, miközben az ország nem írható le pusztán a költségvetés hiányával. És ez a négy év nem is kizárólagosan a költségvetésről szól. Történelmi értelemben ez a négy év arról szól, hogy Magyarországon először van annyi fejlesztési lehetőség, mint soha korábban az elmúlt száz évben. És lám-lám, már a választás után sem tudunk, például magával sem beszélni másról, mint a költségvetésről.