Pellengérre állítanák a hanyag cégeket

Ha teljesül, amit az adatvédelmi biztos legújabb ajánlásában megfogalmaz, a jövőben minden vásárló tudhatná: melyik bolt vagy gyártó a felelős a romlott húsért, szennyezett szaloncukorért, fertőzött fűszerpaprikáért vagy a gyógyteában és süteményben talált ürülékért. Az ombudsman szerint ugyanis a szabályszegő cégek neve nem maradhat titokban. A fogyasztóvédelmi hatóságok viszont sokszor azért hallgatnak, mert félnek, hogy a negatív hírverés miatt a vállalatok beperelik őket.

Mindenki számára megismerhetővé, nyilvánossá kell tenni a különféle fogyasztóvédelmi vizsgálatokon fennakadt gyártók és forgalmazók nevét - ezt akarja elérni legújabb ajánlásával az adatvédelmi biztos, aki szerint csak így csökkenthető a vásárlók kiszolgáltatottsága a cégekkel szemben. Hiába követték egymást a fogyasztókat érintő élelmiszerbotrányok az elmúlt években, a vásárlók sokszor nem tudhatják meg, pontosan melyik vállalat kifogásolható termékéről van szó.

A tavaly karácsonykor talált szennyezett szaloncukor esetében például, az ombudsman állásfoglalása ellenére sem árulta el a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, hogy melyik cég termékében találtak a megengedett határértéknél magasabb - igaz, betegséget azért nem okozó - mennyiségben E.coli-baktériumot. A hatóság megmaradt annál, hogy "egy fővárosi édességipari cégről" van szó.

Adatbázis a vétkes cégekről

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint nem indokolható a titkolózás, a fogyasztók széles körét érintő ügyekben az emberek tájékoztatáshoz való jogát tiszteletben kell tartani. "Mint vásárló, nem lehet, hogy ne tudjam meg, melyik vállalat gyártotta az egészségre káros vagy rossz minőségű terméket" - magyarázta az [origo] kérdésére az ombudsman, aki az elmúlt években több hasonló, fogyasztói jogot érintő ügyben eljárt, a szaloncukor mellett például a fűszerpaprika-botrányt is vizsgálta.

"Ha valamelyik cég ellen a hatóságok elmarasztaló döntést hoznak, kétség sem férhet hozzá, hogy erről mindenkinek joga van tudni, de mondjuk egy hatósági vizsgálat eredményeit is meg kell, hogy ismerhessék a vásárlók" - tette hozzá. Az adatvédelmi biztos például az interneten tenné hozzáférhetővé a vétkes cégek nevét, és elképzelhetőnek tart egy külön portált is, amely adatbázisként működne a vásárlók informálása érdekében.

Az ombudsman szerint meg kell változtatnia a jogszabályokat ahhoz, hogy a jelenleginél nagyobb nyilvánosságot kapjanak - az egyébként meglehetősen széttagolt - fogyasztóvédelmi hatóságok eljárásai és döntései. Ezért ajánlásában rögtön négy illetékes (az egészségügyi, a szociális és munkaügyi, az igazságügyi és a földművelésügyi) minisztert is felhívott arra, alkossák meg, illetve vizsgálják felül a fogyasztók informálását garantáló jogszabályokat. "Addig pedig, amíg ez megtörténik, arra kértem ajánlásomban a fogyasztóvédelmi hatóságokat, hogy a nyilvánosságra hozatal kérdésében a fogyasztók érdekeire figyelemmel járjanak el" - tette hozzá Péterfalvi.

A titkolózás az adófizetők pénzét is óvja

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megpróbál ennek eleget tenni a szervezet szóvivője szerint, aki nagyon hasznosnak tartja az ombudsman ajánlását. Kathi Attila az [origo]-nak elmondta: valóban az gátolja a hatóságokat abban, hogy éljenek a nyilvánosság eszközével, hogy nem egyértelműek a jogszabályok. "Másrészt viszont az adófizetők pénzét is óvjuk, ha nem kockáztatunk meg egy kártérítési pert egy gyártóval, tehát kétszer is meggondoljuk, tudassuk-e a nevét a közvéleménnyel" - mondta. "Az ombudsmannak igaza van abban, hogy két megoldás van. Vagy minden egyes ilyen ügyben érintett gyártó, forgalmazó cég esetében kötelezővé kell tenni a nyilvánosságot, de akkor nincs apelláta, vagy pontosan meg kell határozni azoknak az ügyeknek a körét, amikor közzé kell ezt tenni" - tette hozzá.

A szóvivő szerint a nyilvánosság szempontjából is ügyelni kell arra, hogy más súlya van az egyes szabálysértéseknek, hiszen más eset, ha egy bolt annyit vét, hogy nem írja ki előírásszerűen a nyitva tartási időt, mintha egy cég "a vásárlók egészségével játszik". "A tavalyi évben 12 000 fogyasztóvédelmi ügy zajlott a hatóságok előtt" - érzékeltette a nagyságrendet a szóvivő.

Gergely Zsófia