"Minden feltétel adott Magyarországon ahhoz, hogy a daganatos betegeket európai színvonalon ellássák" - állította keddi sajtótájékoztatóján Molnár Lajos egészségügyi miniszter, noha a rákbetegeket képviselő szervezetek már a hónap közepén az ellátás ellehetetlenülésére figyelmeztették a tárcavezetőt. Amíg Molnár az onkológiai centrumok kialakítását és ezzel az ellátás korszerűsítését méltatta, a betegszervezetek a kezelések várakozási idejének növekedése miatt emelték fel szavukat, mivel szerintük ez a rákos betegek túlélési esélyeit súlyosan veszélyezteti.
Július közepén a Rákbetegek Országos Szövetsége, a Magyar ILCO Szövetség és a Magyar Rákellenes Liga levélben fordult a miniszterhez, amelyben felhívták figyelmét a daganatos betegek ellátásában felmerülő problémákra. A betegszervezetek szerint azzal, hogy a kórházak idén már csak a tavalyi teljesítményük 95 százaléka után kapnak támogatást, illetve hogy a daganatok felderítésére használt komputertomográf- és mágnesesrezonancia-vizsgálatok számát majd negyedével csökkentették, a megnövekedett beteglétszám ellátása lehetetlenné válik.
A Magyar Rákellenes Liga már július 4-én írt levelében jelezte Kökény Mihálynak (MSZP) és Mikola Istvánnak (Fidesz), a parlament egészségügyi bizottsága elnökének és alelnökének, hogy a kemoterápiás kezelésre a betegeknek három hónapot kell várniuk, miközben a kezelés időben való csúsztatása nem lenne megengedhető. "Évek óta hirdetjük a korai felismerés szükségességét, a szűrések látogatását, de minek, ha utána nincs megfelelő kezelés?" - írta az érdekvédelmi szervezet a két szakpolitikusnak. A problémát a miniszterhez küldött levélben is világossá teszik: "A szűrésnek csak akkor van értelme, ha a kiemelt betegek ellátása azonnal megkezdődhet."
Molnár Lajos ugyanakkor keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a rendszer jól működik, semmilyen adat nem bizonyítja az ellenkezőjét. Az esetleges felmerülő problémákat a minisztérium egyedileg, esetenként külön kívánja megvizsgálni, ehhez az ellátással elégedetlen betegek számára keddtől zöldszámot hoztak létre. Ha valami problémája van, a beteg betelefonál - magyarázta a rendszer működését az egészségügyi miniszter, hozzátéve, hogy tudomása szerint ma Magyarországon sugárkezelésre és kemoterápiára is csak 1 hónap az átlagos várakozási idő, ami Európában normálisnak számít. Várólisták mindig vannak - jegyezte meg Molnár, hangsúlyozva, hogy egyes beavatkozásokat egyébként is csak 4-6 héttel az első vizsgálatok után lehet elvégezni.
"Forráskivonásról nincs szó"
Bár a betegszervezetek levelükben egyértelműen a 95 százalékos teljesítménykorlátot és a vizsgálatok számának csökkentését teszik felelőssé az ellátásban kialakult helyzetért, Molnár Lajos szerint ezeknek a szervezeteknek nincsenek kellő ismereteik az onkológiai ellátás finanszírozásáról. "Semmiféle forráskivonásról, betegek ellátásának veszélyeztetéséről nincs szó" - állította a miniszter.
Mint mondta, idén a legtöbb többletpénzt az onkológiai centrumok kapták, az Országos Onkológiai Intézet például a tavalyinál 7 százalékkal többet. Molnár a problémák okát ezért inkább abban látja, hogy a centralizálódó onkológiai ellátásban (450 helyett már csak 50 kórházban foglalkoznak daganatos betegekkel) a betegek nem arányosan oszlanak el az egyes intézmények között. Így a kórházak egy részénél túl sokan vannak, míg máshol kihasználatlan kapacitások is lehetnek - véli a miniszter.
Másrészt szerinte néhány kórház nem onkológiai célra - vagy csak részben arra - használta fel a daganatos betegek kezelésére szánt többletforrásokat. Ezért Kásler Miklóssal, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával hétfőn közös levélben kérték mind az ötven rákos betegekkel foglalkozó intézmény vezetőjét, hogy biztosítsák a daganatos betegek gyógyítására szánt pénz célba érését. Molnár Lajos ugyanakkor elmondta, hogy a kórházak szabadon gazdálkodnak költségvetésükkel, így a saját döntésük, hogy mit mire költenek, a miniszter ezért - mint fogalmazott - csak az intézményvezetők felelősségtudatára apellálhat.
Visnovitz Péter