Kérdésekkel kezdi reformját Molnár Lajos

Társadalmi vitát kezdeményezett a kormányzat az egészségügyi reformról. A kormány javaslatait és a kérdéseket a kormány szerdai ülésén elfogadott zöld könyv tartalmazza. A vita lezártáig így nem is derül ki például, hogy lesz-e vizitdíj vagy több-biztosítós egészségügy, mivel többek között erről is elmondhatja mindenki a véleményét.

A kormány megoldási javaslatai mellett kérdéseket tesz fel az embereknek az egészségügy átalakításáról szóló zöld könyv, amelyet a szerdai kormányülésen fogadtak el. Molnár Lajos (SZDSZ) egészségügyi miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón azt mondta, a zöld könyv célja, hogy véleményeket kérjen, melyik megoldás az elfogadható a társadalomnak.

Emellett szerinte a könyv egy nagyon őszinte helyzetfeltárás is a magyar egészségügyről. A dokumentumban a kormány elmondja, mit tervez azért, hogy ne éljünk hat évvel rövidebb ideig, mint az európai átlag, méltóságteljesebben gyógyulhassunk, az orvosok pedig értünk versenyezzenek.

A miniszter hozzátette: augusztus 31-ig minden véleményt megnéznek, addig egyetlen intézkedésről sem döntenek. "Nem akartuk eldönteni, mi a jó megoldás, ehelyett inkább javaslatokat tett a kormány" - fogalmazott.

A zöld könyvből kiderül, hogy a kormány az egészségbiztosítási azonosítóhoz (tajkártyához) kötött jogviszony-igazolás rendszert alakítana ki, egyéni "számlák" létrehozásával. Ezeken a számlákon a befizetéseket tartnák nyilván, így átlátható lenne, hogy mikor, mennyit fizettünk, illetve fizettek utánunk.

Három biztosítási csomagot is javasol a kormány a zöld könyvben. Az alapcsomagba azok az ellátások tartoznak, amelyek állampolgári jogon mindenkit megilletnek, függetlenül attól, hogy valakinek van biztosítása vagy nincsen: a mentés, a sürgőségi ellátások, az életveszély elhárítása, a közegészségügyi érdekből végzett ellátások, az anya- és csecsemővédelem.

A második csomag azokat az egészségügyi szolgáltatásokat fedezi, amelyeket biztosítottként ma is megkapunk, amikor rendelőbe vagy kórházba megyünk. A javaslat célja ebben az esetben az, hogy a befizetett járulékokért hozzájuthassunk az ellátásokhoz, emellett pedig derüljön ki, hogy a beteg fizetett vagy nem.

A kiegészítő csomag tartalmazza a kényelmi többletszolgáltatásokat is. Természetesen ezekért a szolgáltatásokért külön "felárat" kell fizetni: a különszobáért, a választott orvosért, az esztétikai célú plasztikai műtétéért.

A kormány ezzel kapcsolatban azt kérdezi, milyen ellátások tartozzanak az állampolgári jogon járó alapcsomagba. Megengedhető-e az, hogy a biztosítási csomagban a várólistás ellátásoknál kiegészítő csomagból soronkívüliséget lehessen vásárolni? A beutalási rendtől eltérő helyen igénybe vett szolgáltatás finanszírozásában a kiegészítő csomag milyen szerepet kapjon?

Kitér a könyv az egészségügyi intézményrendszer átalakítására is. A kormány szerint jobb a betegnek, ha a lakhelyétől távolabb ugyan, de meggyógyul, mint ha a közelben gyógyítatlan marad. A könyv szerint tudomásul kell venni, hogy drága technológiát és nagy szakmai rutint igénylő beavatkozásokat nem lehet mindenhol biztosítani. Ezért kell úgy átalakítani az ellátórendszert, hogy a sürgősségi és "hétköznapi" eseteket minél több helyen - lehetőleg a járóbeteg-ellátás keretében - elláthassák, ugyanakkor a komolyabb és költségesebb beavatkozásokat csak azokon a helyeken lehessen elvégezni, ahol erre megvan minden szükséges adottság.

A vizitdíjjal kapcsolatban az olvasható: a kormány szerint aki hálapénzt ad, lényegében ma is fizet vizitdíjat. A hálapénzt ugyanakkor a rászorulók is fizetik, míg a vizitdíjat utólagosan vissza lehet téríteni nekik, vagy mentességeket lehet megállapítani. Ellenérvként hozza fel a dokumentum, hogy a vizitdíj sokakat visszatarthatna attól, hogy idejében orvoshoz menjenek.

A gyógyszerár-támogatással kapcsolatban a jelenlegi, százalékos ártámogatás mellett felvetik a legolcsóbb gyógyszer árához igazodó fix támogatási rendszert. Alternatívaként pedig felmerülhet a dobozdíjas rendszer. Ennek lényege, hogy a gyógyszerek térítési díja sávonként - amelyből 2-3 lenne - egységes.

Molnár elmondta, hogy arról is várják a véleményeket, mi legyen a nyilvánosság szerepe az egészségügyben. Nyilvános legyen-e például a minőség-ellenőrzés, hogy meg lehessen tudni, melyik kórházban milyen a gyógyulási arány. Kérdés az is a miniszter szerint, hogy lehessen-e recept nélkül kapható gyógyszereket benzinkutakon, áruházakban kapni. Az [origo] kérdésére, hogyan döntik el a beérkezett vélemények közül, hogy mit vesznek figyelembe, Molnár azt mondta: szakmai csoportok összegző anyagokat készítenek, és végül a kormány dönt.

Molnár a legsürgősebb feladatnak azt nevezte, hogy létre kell hozni a betegek hivatalos képviseleti szervét, amely hatósági jogosítványokkal felruházva védhetné az egészségügyi intézményekkel szemben a betegek érdekeit.