A kormányzat távlati elképzelései szerint megszűnne az állami finanszírozású felsőoktatás, az egyetemek a hallgatói tandíjból gazdálkodnának - írja a Népszabadság. A lap információi szerint ez csak a nemrég elfogadottnál jóval nagyobb összegű tandíjak esetén valósulhat meg, amelynek a bevezetése ezért egy megnövelt hallgatói hitel- és ösztöndíjrendszerrel párosulna.
A parlament hétfőn döntött a fejlesztési részhozzájárulás (fer) bevezetéséről, így az alapképzésben átlagosan 105 ezer, a mesterképzésben pedig 150 ezer forintot kell évente fizetniük a hallgatóknak. A Népszabadság szerint azonban ez csak az első lépés, a kormányzat hosszú távú célja az, hogy az egyetemek, főiskolák állami finanszírozása szűnjön meg. Ehelyett a hallgatóknak minden képzésben tandíjat kellene fizetniük, amihez az államtól pályázaton támogatást nyerhetnének, így gyakorlatilag rajtuk keresztül járulna csak hozzá az állam a felsőfokú intézmények finanszírozásához. Szabó Zoltán, a parlament oktatási bizottságának szocialista elnöke a lap kérdésére azt közölte, hogy valóban vannak ilyen elképzelések, de erről konkrét döntés még nem született.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye szerint azonban teljes tévedésen alapulnak a napilap információi, sem a minisztériumon belül, sem a kormányban nincsenek olyan tervek, elképzelések, hogy az állam kivonulna a felsőoktatás finanszírozásából. A felsőoktatási törvény most elfogadott módosítása értelmében az egyetemek állami támogatása nem csökken, sőt a fejlesztési részhozzájárulásból befolyt összeg teljes egészében az egyetemeknél marad - olvasható a hivatalos közleményben.
A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint a lapnak az a megállapítása helytálló, hogy a most elfogadott fer csak a felsőoktatási reform első lépése, hiszen a tervek között szerepel egy felsőoktatási kerekasztal létrehozása is.