Nem kellett műtenie vagy háborús sebesülteket ellátnia egyhetes közel-keleti misszióján a Baptista Szeretetszolgálat négyfős egészségügyi csoportjának, a segélyszervezet tagjai az elmúlt napokban főleg a libanoni menekültek közötti fertőzések és járványok megelőzésén fáradoztak. A két ápolóból, egy mentőtisztből és egy sebészorvosból álló csapat tagjai idejük legnagyobb részét a bejrúti Baptista Általános Iskolában töltötték, ahol a libanoni háború miatt 700 menekültet szállásoltak el.
Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője szerint a Libanonba küldött egészségügyi csoport 15 helyszínen, körülbelül 500 beteget látott el egy hét alatt. A misszió a kivitt segélyszállítmánnyal és gyógyszerekkel együtt, összesen 12 000 dollárba került.
"Azt a munkát végeztük, amit itthon egy sürgősségi orvosnak, illetve egy jól szervezett háziorvosi rendszernek kell ellátnia, csak a mi betegeink egyszerre, nagy tömegben érkeztek" - mondta az [origo]-nak Molnár F. Tamás, a csoport orvosa, a pécsi egyetem sebészdocense, aki főleg felső és alsó légúti fertőzésekkel foglalkozott odakint.
Ezek a fertőzések ugyan nem igényelnek véres sebészeti beavatkozásokat, de egy egyhetes újszülöttet simán meg tudnak ölni - mutatott rá, hozzátéve, hogy a menekültek nagyon nehéz, embert próbáló helyzetben vannak Libanonban. Az orvos elmondása szerint az általuk felügyelt iskola tantermeiben harmincasával zsúfolták össze az ország déli részéről menekülőket, másokat pedig félig elkészült házakban szállásoltak el. "Nem lehet mondani, hogy nagy tisztaság lett volna" - tette hozzá.
Nem lehet hozzászokni
"Természetesen állandóan lehetett hallani a belövéseket, a repülőgépeket, lehetett látni a robbanásokat, és közben lehetett imádkozni, hogy ne ide jöjjön" - mesélte az izraeli hadsereg által immár hetek óta bombázott Bejrútban szerzett tapasztalatait Molnár F. Tamás. Az orvos úgy vélte, ehhez nem lehet hozzászokni, az ember legfeljebb megpróbálhat együtt élni vele, ő ennek ellenére a libanoniak között hihetetlen fegyelmet tapasztalt. A magyar csoportot fogadó Libanoni Baptista Szövetség pedig mindent pontosan megszervezett.
27 milliós magyar segély
A magyar Külügyminisz- térium újabb, 27 millió forintos humanitárius segély Libanonba juttatásáról döntött - jelentette be pénteken Várkonyi László szakállamtitkár. A tárca keretéből korábban már átutalt hatmillió forintos pénzügyi gyorssegélyt. A 27 milliós támogatást a Baptista Szeretetszol- gálat, a Magyar Ökume- nikus Segélyszervezet és a Máltai Szeretetszolgálat veheti igénybe gyógy- szerek, élelmiszerek és egyéb humanitárius szállítmányok Libanonba juttatására.A helyiek minden támogatást megadtak a Baptista Szeretetszolgálat kiküldött tagjainak, de Molnár szerint a magyar csoport is sokat segített a bejrútiaknak: tudomásuk szerint az egész libanoni fővárosban egyedül ők képviselték a külföld támogatását. "Az egyetlen vöröskeresztes konvojjal akkor találkoztunk, amikor elindultunk hazafelé" - mesélte az orvos, hangsúlyozva, hogy egyáltalán nem azért jöttek el, mert a korábbinál veszélyesebbé vált a térség. "Egyszerűen elvégeztük a dolgunkat, a menekültek száma, és így az általunk ellátottak száma is rohamosan csökkent, ezzel pedig már meg tudtak birkózni a helyiek is."
"Nem volt kimerítő, hiszen orvosként itthon is hozzá vagyok szokva, hogy 36 órákat kell végigdolgoznom" - mondta Molnár F. Tamás. Ráadásul a csapat, a misszió során pihenőidejét maximálisan ki tudta használni, ezért - mint fogalmazott - minden nap kipihenten tudták tenni a dolgukat.
Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője szerint egyébként a segélyszervezet 24 óra alatt a világ bármely pontjára képes segítséget vinni, mivel a Malév a kiutazási költséget, katasztrófák esetén meghitelezi nekik. Ráadásul a segélyszervezet kiküldött csoportjának fogadására a világ minden országában tudnak helyi kapcsolatot szervezni, hiszen a baptisták tudják magukénak a világ legnagyobb protestáns felekezetét, több mint 100 millió hívővel.
Visnovitz Péter