Elfogyott a tűzoltók levegője

Három tűzoltó meghalt, heten pedig füstmérgezést szenvedtek, miután a Budapesti Műszaki Egyetem pincéjében egy lőtéren tűz keletkezett. A tragédiát az okozhatta, hogy a föld alatti lőteret egy labirintusrendszeren keresztül kellett megközelíteni, odalent semmit nem lehetett látni a mérgező gázok miatt. A tűzoltók így eltévedtek és elfogyott a levegőjük. A lángokat reggel hat órakor fojtották el.

Eloltották szerda reggel a budapesti műszaki egyetemen azt a tüzet, amelyben három tűzoltó meghalt. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője Magyarország tűzoltótörténete legtragikusabb oltásának nevezte a történteket. A tűzeset miatt lezárták a Műszaki Egyetem K épülete előtti útszakaszt, az épület előtti részt pedig teljesen kiürítették.

Elfogyott a tűzoltók levegője

A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság központjába kedden 21 óra 13 perckor érkezett az első jelzés, hogy a Műegyetem pincéjében működő lőtéren kigyulladt a lőszerfogó gumifal. A helyszínre két járműjével tíz tűzoltó vonult ki, akik hét perc alatt érkeztek meg a helyszínre.

A felderítést nehezítette a hatalmas füst, ami miatt csak négykézláb, tapogatózva lehetett előre jutni, ezért hamarosan újabb tűzoltók érkeztek a helyszínre. Kimentettek három civilt, akiket füstmérgezés gyanúja miatt a mentők elláttak. Ezután a tűzoltók visszatértek a labirintusszerű pincébe, közülük hárman a helyszínen meghaltak, a mentők és a tűzoltóság orvosa hiába próbálta a helyszínen újraéleszteni őket. Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság szóvivője szerint feltehetően felderítés közben tévedt el a sűrű füstben a három tűzoltó, a légzőkészülékükből pedig elfogyott a levegő. Kollégáik ezért már eszméletlenül hozták fel őket. A mentésben életüket vesztett tűzoltókat hősi halottá nyilvánították.

Hét tűzoltó pedig füstmérgezést szenvedett. A sérültek szerda kora délutánra jobban lettek, közülük hatan már délután elhagyhatják a kórházat, egy tűzoltót azonban további megfigyelés alatt tartanak, mivel nála fennáll a veszélye szövődmények kialakulásának - tájékoztatta Elek István, az Erzsébet Kórház főorvosa szerdán az MTI-t. Az a három fiatalember, akik a lőtéren gyakoroltak, enyhébb füstmérgezést kapott, ők azonban nem mentek kórházba.

Térkép nélkül a labirintusban

A tűz a mínusz 2. szinten, a föld alatti lőtéren keletkezett. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság szóvivője szerint egy labirintusrendszerről van szó, amit csak csigalépcsőn és folyosókon lehet megközelíteni. Molnár Péter elmondta: három civil gyakorolt a lőtéren, és ekkor keletkezett a tűz. A gumifalak és a szigetelőanyagok égtek, az égés következtében mérgező gázok szabadultak fel.

Egy tűzoltó azt mondta az [origo]-nak, hogy tudomása szerint az elsőként a helyszínre érkező egység eltévedt a labirintusszerű pincerendszerben, így amikor kezdett elfogyni a levegőjük, nem volt elég idejük a felszínre menni. A tűzoltók ugyanis olyan palackokat használnak, amelyekben fél órára elegendő a levegő. Ráadásul szerinte az oltásban elsőként részt vevőknek még nem is volt térképe a pincerendszerről. Dobson Tibor, az OKF szóvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy többféle híresztelés is felröppent az eset kapcsán, a vizsgálatok feladata annak kiderítése, hogy pontosan mi is történt.

Elfogyhatott a tűzoltók levegője

"Még órákon át szellőztetünk, mert mérgező a levegő" - mondta az egyik tűzoltó az [origo] helyszíni tudósítójának. A kigyulladt K épület egy része még most is tele van a tűzoltáshoz használt habbal, és mindenütt égett szag terjeng. Az épület egyik felét lezárták és áramtalanították, de a másik oldalra is csak az mehetett be szerda délelőtt, aki ott dolgozik. A közeli metróépítést nem veszélyezteti a tűz.

A tűzszerészek már vizsgálódtak a helyszínen, de még egyszer megteszik majd - mondta egy tűzoltó, Márki László a helyszínen. Elmondása szerint most már csak annyi füst van az épületben, amennyi "a lezárt helyiségekből visszafelé szivárog". "A halálesetek mindenkit mélyen megráztak, az elhunyt rohamparancsnokot személyesen is ismertem. A feladatot viszont végezni kell" - fogalmazott, amikor a tűzoltók hangulatáról kérdeztük. Az épület környékén és az aulában jelenleg is komor hangulatú tűzoltók, rendőrök járnak ki-be. A tűzoltóautók tetejére fekete szalagokat kötöttek, az egyetem bejárati lépcsőjére pedig egy szál piros virágot tettek.

Százéves lőtér az egyetem alatt

Hidvégi Győző, a Műegyetemi SE sportszakosztály-vezetője elmondta: a Műegyetem lőtere szabályosan, engedélyek birtokában működött. Hidvégi tagadta Demszky Gábor főpolgármester azon értesülését, mely szerint a lőtéren AK 47-es géppisztollyal gyakorlatoztak volna. A főpolgármester erről a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában beszélt. A szakosztályvezető szerint az egyesület kizárólag sportfegyverrel rendelkezett, AK típusú gépkarabéllyal nem. Közben azonban kiderült, hogy az egyesület honlapján azt hirdette, hogy Kalasnyikovval is lehet náluk lőni, bár Hidvégi szerint ez tévedés.

Molnár Károly, az egyetem rektora az [origo]-nak azt mondta, hogy a tüzet okozó lőgyakorlat este hétkor kezdődött, öten voltak lent a lőteremben (a tűzoltóság szóvivője ezzel szemben három emberről beszélt), köztük az egyetem hallgatói is. Molnár úgy tudja, először a lőgyakorlaton részt vevők próbálták meg eloltani a tüzet, mivel azonban ez nem sikerült, később kihívták a tűzoltókat.

A rektor hozzátette: a lőteret nem az egyetem, hanem a Műegyetemi Lövészegylet üzemelteti az intézmény területén. Molnár azt mondta, az eset után kivizsgálják, fenn kell-e tartani az egylet üzemeltetési engedélyét. A lőtér ugyan 100 éve balesetmentesen működött, de a rektor a hallgatók és az oktatók biztonsága érdekében az engedély visszavonását javasolja. Molnár elmondta azt is, hogy az elhunyt tűzoltók hozzátartozóinak 500-500 ezer forintot juttatnak, és kegyeletből emléktáblát állítanak az egyetem aulájában.

Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak nincsenek adatai arról, hány lőtér működik magyarországi egyetemeken, főiskolákon. Ennek oka, hogy az épületek hasznosítása az intézményi autonómia körébe tartozik. Néhány egyetemen a rendszerváltás előtt alakítottak ki ilyeneket, sportcélokra - közölte a tárca.

A Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkára a lőgyakorlattal kapcsolatban azt mondta, kétli, hogy sportlövők gyakorlatoztak volna kedden este. Kovács Tibor szerint a lőtéren, ahol a baleset történt, 9 milliméteres fegyverekkel lőhettek, ebbe elvben "belefért" a Kalasnyikov használata is. Hozzátette: arról tudomásuk van, hogy ezen a lőtéren az egyetem vezetése más céget is beengedett a sportegyesület mellé, ők őrző-védő, vagy önvédelmi lövészetet folytatnak, így a sportlövőket kicsit ki is szorították a pincéből. A főtitkár az MTI érdeklődésére azt mondta: elgondolkodtató, hogy a gumifal felgyulladt, ezt csak nagyobb tűzerejű fegyver, például sorozatlövő okozhatta. Emlékeztetett arra, hogy a tereplőtereken néha fel szokott gyulladni az erdő, amikor Kalasnyikov géppisztolyokkal lőnek, olyan magas hőfokot idézhet elő a fegyver tűzereje.

Két vizsgálat indul

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság vezetője két bizottságot hozott létre a baleset körülményeinek kivizsgálására, illetve azért, hogy tűzmegelőzési szempontból feltárják az esetleges szabálytalanságokat.

A helyszínen Demszky Gábor főpolgármester bejelentette, hogy a tragédia tűzoltó áldozatait Budapest Főváros Önkormányzata saját halottjának tekinti, és a családoknak azonnali 1 millió forintos gyorssegélyt adnak. Szerda koraeste Danks Emese kormányszóvivő is bejelentette, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól százezer forintot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól 80 ezer forintot, a Fővárosi Tűzoltóságtól pedig 70 ezer forintot kapnak a családok gyorssegélyként. Közölte: az összegek nem véglegesek.

[origo]/MTI