Fatális pechről beszél a BKV-vezér

"Fatális pechnek" nevezte Aba Botond BKV-vezér, hogy a metrófelújítás és a nagykörúti villamospálya felújításának időpontja végül - a tervekkel ellentétben - egybecsúszott. A közlekedési társaság verzérigazgatója szerint a menet közben felmerült többletmunkák mellett az árvízi helyzet is közrejátszott a felújítási zűrökben.

A BKV vezérigazgatója a nagykörúti villamospálya felújításával - illetve az azt övező problémákkal, üzemzavarokkal, a Margit hídi oszlopdőléssel - kapcsolatban nyilatkozott az MTV Az Este című műsorának. Aba Botond "fatális pechnek" nevezte, hogy a metrófelújítás és a villamospálya felújításának időpontja végül - a tervekkel ellentétben - egybecsúszott.

Az interjúból az derül ki, hogy a vezérigazgató a probléma lehetséges gyökerének azt tartja, hogy menet közben derült ki, többletmunkák elvégzésére van szükség a Nagykörúton. "Például később született meg a döntés, hogy a nagykörúti peronokat mégis átépítjük. Először nem volt rá építési engedély, aztán később lett" - mondta Aba Botond, aki azonban arra állítása szerint nem emlékszik, hogy ez a döntés milyen körülmények között született meg. A BKV-vezér szerint gondot okozott a tavaszi árvízi helyzet is, amelynek következtében megcsúsztak a közúti rekonstrukciós munkák.

A saját felelősségét firtató kérdésre Aba annyit mondott: a BKV vezérigazgatójának felelőssége sokrétű. Szerinte két dolgot kell vizsgálni, mégpedig, hogy a beruházásban, illetve az üzemeltetésben volt-e zavar.

Az egyre szövevényesebbé váló ügyben továbbra sem derült ki egyértelműen, hogy ki viseli a felelősséget a hibákért. A BKV felügyelőbizottsága által kért szakvélemény - amelyet múlt héten készítettek el a műszaki egyetem szakértői - szerint a munkálatok műszakilag elfogadható tervek alapján történtek, azonban a műszaki ellenőrzés csak formális volt, és a fővállalkozó sem adta meg az alvállalkozónak a szükséges szakmai támogatást.

A bizottság épp csütörtökön tárgyalt a jelentésről, de ott sem jutottak el felelős megnevezéséig. Mindössze egy határozatot fogadtak el, amelynek értelmében a BKV 8 napon belül jognyilatkozatban is megállapítja a felsővezeték-átalakítást végző kivitelező és a műszaki ellenőr hibás munkáját, ellenőrzi azok korábbi írásos nyilatkozatainak valódiságát, valamint eljuttatja további kérdéseit a meghibásodásokat vizsgáló műszaki jelentés készítőihez.

Aba Botond a köztévének adott interjújában ezzel kapcsolatban azt mondta, a BKV azért fogalmazott meg kérdéseket a vizsgálóbizottságnak, mert néhány téma számukra "kérdéses, illetve homályban maradt". A feltett kérdések között példaként említette a Margit hídon történt oszlopdőlést. Megjegyezte: "az nem a BKV hatáskörében történt", ott akkor a kivitelező végzett munkát.

Az fb ellenzéki tagjai szerint titkolózás, maszatolás és időhúzás jellemezte a bizottság ülését. Szerintük így akarja elérni a városházi vezetés, hogy az önkormányzati választások előtt ne kelljen felelőst megnevezni.

Székely Gábor is ellentmondásosan nyilatkozott a felelősök megnevezéséről. A csütörtöki sajtótájékoztató elején azt mondta, hogy október 1-je - vagyis a választások - előtt még mindenképpen lesz egy bizottsági ülés, és - mint fogalmazott - itt ki fog derülni, ki a felelős. Később azonban azt mondta, nem lehet tudni, meglesz-e a felelős október 1-jéig, hiszen még nem tudják, milyen anyagot kapnak a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereitől a közben felvetődött kérdésekre, végleges állásfoglalás pedig csak a válaszok fényében adható.