Tízezer diákot várnak a tandíj elleni tüntetésre

Szeptember 21-én a Kossuth téren tüntetnek a hallgatói önkormányzatok a tandíj bevezetése ellen. A demonstrációt előkészítő szervezet legkevesebb 10 ezer diák részvételére számít, de más, egyelőre titkos akciókra is készülnek több vidéki egyetemvárosban. A diákszervezetek szerint képtelenség, hogy a hallgatókat büntetik a tandíjjal, ahelyett, hogy előbb rendbe tennék az egyetemek gazdálkodását.

Szeptember 21-én, csütörtökön a budapesti Kossuth téren tartja a tandíj elleni demonstrációját a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - jelentette be Schöberl Márton elnökségi tag kedden. A megmozdulásra várják az összes felsőoktatási hallgatót és mindenki mást is, akik egyetértenek azzal, hogy nem tandíjra, hanem inkább oktatási reformra van szükség.

Schöberl Márton az [origo]-nak elmondta, a területfoglalási engedélyt már megszerezték, ezt az időpontot pedig azért választották, mert addigra lezajlik az induló egyetemi félév beiratkozási időszaka. "Délután 17 órakor kezdődik a tüntetés, így a vidéki hallgatók is fel tudnak utazni" - mondta Schöberl, aki minimum 10 ezer résztvevőre számít.

"A tagszervezeteink nagyon eltökéltek, így például Szegeden, Debrecenben és más egyetemi városokban is készülnek a tandíj elleni figyelemfelkeltő akciókra még a szeptember végi fővárosi rendezvény előtt" - mondta Schöberl az [origo]-nak, de ezekről további részleteket nem árult el, hiszen akkor nem hatnának váratlanul. "Nem fogunk autókat borogatni, de nyilván az egyetemistákra jellemző, lazább események lesznek" - tette hozzá.

Előbb reform, utána tandíj

A hallgatói önkormányzatok országos szervezetének az az álláspontja, hogy a felsőoktatás jelenlegi helyzetében nem lehet tandíjat bevezetni. Különösen úgy nem, hogy nem készültek előzetes felmérések arról, hogyan tudnának hozzájárulni a diákok a tanulmányaikhoz - teszik hozzá. "Olyan, mintha az oktatási tárca fordítva ülne a lovon: a fizetési kötelezettség bevezetése után akarnak hatástanulmányokat készíteni a tandíjról" - mondta Schöberl, aki szerint a legfőbb gond, hogy a tárca egyáltalán nem reagált a diákszervezetek érdemi javaslataira.

A diákszervezetek szerint először felsőoktatási reformra van szükség, hiszen nem lehet a hallgatók pénzbeli hozzájárulására számítani, amíg a rendelkezésre álló forrásokat rosszul osztják el, majd az egyetemeken, főiskolákon sem gazdálkodnak hatékonyan. "Ha például csökkentenék a szakok keretszámait - tehát kevesebb embert vennének fel az államilag finanszírozott helyekre -, akkor eleve növekedne az egy főre jutó összeg, ami mellett persze lehetnének költségtérítést fizető hallgatók" - magyarázta egyik javaslatukat a HÖOK elnökségi tagja.

Szerinte az egyetemek gazdálkodásával is számos probléma van, példaként említette, hogy sok egyetemi oktatónak több főállása is van párhuzamosan, tehát több intézménytől kap pénzt. "Jó volna, ha a diákok nem csak akkor látnák a professzorukat, amikor az felszáll a vonatra, mert megy máshová tanítani, vagy doktoranduszokat küld be maga helyett órát tartani" - mondta Schöberl, aki olyan tanárról is tud, akinek öt helyen párhuzamosan van főállása. A jelenlegi akkreditációs szabályok miatt ugyanis több helyen is státusban tartanak - tehát megfizetnek - az előírt minősítési feltételeknek megfelelő oktatókat.

A HÖOK szerint az is megoldás lehetne, ha kevesebb diák kapna ösztöndíjat, így viszont nagyobb összeget, ami valódi motiváció lenne a számukra. "A tárca ötlete, hogy a rosszabb tanulmányi eredményt elérő diákok fizetnének tandíjat, valójában büntetés, ahelyett, hogy a jókat jutalmazná" - fogalmaz Schöberl. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az érdemjegy - mint azt nemzetközi felmérések is alátámasztották - számos más feltételtől is függ, nemcsak attól, mennyit tanult a diák. "Például az első félévekben eleve hátrányokkal indul egy olyan diák, aki egy gyengébb iskolából, régióból vagy olyan családból érkezik, ahol ő jár elsőként egyetemre" - tette hozzá.

Igazságosabb rendszert vár az OM a tandíjtól

Az oktatási tárca szerint azonban a tandíj (hivatalos nevén: FER - a fejlesztési részhozzájárulás) igazságosabbá teszi a rendszert, mert jutalmazza a teljesítményt. Ezen kívül így minden diák hozzájárul a saját képzéséhez, amivel az iskolák szabadsága is megnő, hiszen náluk hagynák a tandíjból befolyt összeget. A rendszer 2007. szeptember elsejétől lép életbe, fizetniük azonban csak az első tanulmányi évüket befejezett diákoknak kell 2008. szeptember 1-től.

Azok a hallgatók lesznek tandíjmentesek, akik az egyetemükön a legjobban tanuló tizenöt százalék közé tartoznak, valamint nem kell fizetniük a PhD-hallgatóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek sem. A költségtérítéses, de legjobban tanuló hallgatók számára pedig ösztönző, hogy átkerülhetnek az államilag finanszírozottak közé, akik nem költségtérítést, hanem FER-t fizetnek. A legrosszabbul tanulók viszont éppen visszafelé léphetnek: átkerülnek a költségtérítéses képzésbe, akárcsak azok, akik kevés kreditet teljesítenek.

Szülői szervezetek is készülnek

A diákszervezetek a szeptemberi demonstrációról több civil szervezettel is egyeztettek, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete már jelezte is részvételi szándékát a tüntetésen. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete pedig támogatja a hallgatói önkormányzatok szakmai fellépését a tandíj kérdésében. "Mivel a kormány a tandíjat gyakorlatilag már biztosan bevezeti, az egyesület inkább a fizetési kötelezettség mértékének csökkentését szeretné elérni" - mondta az [origo]-nak Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke. Szerinte az is elengedhetetlen, hogy a diákokat általában a felsőoktatási tanulmányaik alatt is eltartó szülőket a tárca bevonja az egyeztetésekbe.

Gergely Zsófia