Kijátszanák a maffiának besegítő orvosokat

Szigorítaná a kényszergyógykezelés elrendelését két MSZP-s képviselő, akik azt szeretnék megakadályozni, hogy indok nélkül vihessenek be valakit a pszichiátriára. Tisztességesnek tartják az orvosok túlnyomó többségét, de több olyan esetről is tudnak, amikor valakit családja vagy a lakásmaffia juttatott zárt osztályra, szakmai segítséggel. Az általunk megkérdezett pszichiáter szerint nem életszerűek a javaslatok.

Az egészségügyi törvény módosítására nyújtott be javaslatot két szocialista parlamenti képviselő, Török Zsolt és Tóth Gyula. A politikusok szerint a kényszergyógykezelés elrendelésénél a jelenlegi szabályozás nem biztosít elegendő lehetőséget a leendő betegeknek saját védelmükre, ugyanakkor túl nagy hatalmat ad annak az orvosnak, aki ezt elrendelheti.

A várakozás alatt leszúrhatnak valakit

Török Zsolt az [origo]-nak elmondta, több olyan esetről is tudnak, amikor valaki ellen összejátszott a családja egy orvossal, vagy éppen a lakásmaffia záratott be valakit a pszichiátriára. A képviselők egy konkrét, hozzájuk érkezett lakossági bejelentés nyomán döntöttek úgy, hogy törvénymódosítást nyújtanak be, de erről az esetről sem kívánt bővebben nyilatkozni Török.

Az egyik módosításuk szerint legalább két orvos azonos véleménye kellene ahhoz, hogy valakit kényszer-gyógykezelésre ítéljenek, a jelenlegi egyetlen szakvélemény helyett. "Az ügyvédek, közjegyzők és az orvosok 99,9 százaléka becsületes, de elég egy orvos, aki tévútra lép, máris kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet bárki. Akár engem is elvitethet így a családom" - mondta Török. Szerinte, ha két orvos alakítana ki a leendő betegről szakvéleményt, az megfelelő kontroll lehetne, ugyanakkor nem lassítaná a kezelést.

Az általunk megkérdezett gyakorló szakorvos nem ért egyet a politikussal. "Igazán értékelem a javaslatíró nemes szándékát az emberi szabadságjogok védelmére, csakhogy nem életszagúak a módosítások" - mondta az [origo]-nak Tringer László pszichiáter. A professzor szerint, ha egy fél éve a szomszédságot fenyegető, agresszív személy kényszer-gyógykezeléséről kell dönteni, akkor van idő és lehetőség két orvos egyeztetésére, de amennyiben "közvetlen veszélyeztetésről" van szó, akkor azonnal cselekedni kell. Ilyenkor Tringer szerint nincs idő előkeríteni a háziorvost vagy egy másik kollégát. A professzor megjegyezte, hogy amíg a másik orvosra várnak, egy súlyos állapotban lévő, másokat fenyegető lelkibeteg, szélsőséges esetben akár le is szúrhat valakit.

A depresszió fájdalmasabb a ráknál

A képviselők további módosítási javaslatai szerint nem lehetne gyógyszeres kezelésnek alávetni senkit addig, amíg a bíró nem dönt a kényszergyógykezelés elrendeléséről, hiszen begyógyszerezve, módosult tudatállapotban senki sem tud például arra az egyszerű kérdésre pontos választ adni, hogy valóban elkövette-e azt, ami miatt bevitették. Török szerint "meg kell adni mindenkinek azt a lehetőséget, hogy tiszta fejjel védje magát", ha erre szükség van. Jelenleg havonta kell kötelezően felülvizsgálni a kényszergyógykezelés szükségességét, ezt az előterjesztők szeretnék sűríteni, emellett szükségesnek tartanák a bírósági nyilvántartást a kezeltekről.

Tringer László azt mondja, hogy az Egyesült Államok néhány államában érvényben van az a szabályozás, miszerint nem kaphatnak gyógyszert a betegek a bírói felülvizsgálatig - ami nálunk maximum 72 órán belül kell, hogy megtörténjék -, ott gumiszobába kényszerítik addig a betegeket. A professzor szerint a jelenlegi szabályozás is azt mondja, hogy ha ez orvosilag lehetséges, akkor ne kapjon olyan gyógyszert a kezelés alatt álló, ami a bírói szemle alatt hátrányt jelenthet a számára, például tudatmódosult állaptba kerül tőle. Tringer szerint ugyanakkor ezt a kezelési, adott esetben fájdalomcsillapítási módot megtiltani helytelen lenne.

A kényszerelvonó gyakran hatástalan

"A depressziós fájdalom erősebb is lehet a rák okozta szenvedésnél, arról nem is beszélve, hogy ha valaki mindenáron meg akarja ölni magát, akkor a gyógyszer sokkal enyhébb módszer annál, mintha három napig egy gumiszobában hagyjuk szenvedni a szerencsétlent" - mondja Tringer.

A szülők bevitethetik majd gyerekeiket

A politikusok további törvénymódosítása szerint megbüntetnék azt, aki jogtalanul beszállíttat valakit. "Két eset van. Amennyiben az orvos szakmai hibát vét, az orvosetikai kérdés, ha viszont szándékosan zárat be egy személyt egészségügyi indok nélkül, az már büntetőügy" - közölte Török Zsolt. Kérdésünkre nem mondott konkrét büntetési tételt, amit indokoltnak tartana ilyen esetekben.

"Az orvos sosem hoz százszázalékos döntést. A biológia területén ilyen nincs" - állítja az egyetemi tanár. Mint Tringer elmondta, Magyarországon 1876 óta - a világon az elsők között voltunk - törvény írja elő a kényszergyógykezelés miatti elzárás elrendelésének bírósági felügyeletét, ez a kontroll áll az orvos döntése mögött. Ugyanakkor, ha büntetéssel fenyegetik az orvost, az újabb hibalehetőség a számára, hiszen félni fog majd adott esetben a döntés meghozatalától - véli Tringer.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezet azonban üdvözli a parlamenti képviselők törvénymódosítási szándékát, mert az a kiszolgáltatott emberek védelmében újabb garanciákat tartalmaz. Dénes Balázs elnök szerint jó ötlet lenne a kétorvosos kontroll bevezetése, csakúgy, mint a kötelező harminc naponkéntinél sűrűbb felülvizsgálat és a szankcionálás bevezetése is.

Dénes ugyanakkor fölöslegesnek, sőt veszélyesnek tartja, hogy az új javaslatba bekerült a beszállítás indokaként "a beteg pszichés állapota" megfogalmazás mellett, a "szenvedélybetegség"-re való hivatkozás. Bár Török azt mondta az [origo]-nak, hogy itt leginkább az alkoholos befolyásoltságra gondoltak, a TASZ-elnök szerint erre hivatkozva a szülők akár kábítószerfogyasztó gyereküket is bevitethetik elvonókúrára. Márpedig Dénes szerint az ilyen elvonókúrák a legtöbb esetben eredmény nélkül záródnak.

Lencsés Csaba