Boldoggá avatták Salkaházi Sárát

Erdő Péter bíboros vasárnap délelőtt boldoggá avatta a második világháború idején vértanúhalált halt Salkaházi Sára szociális nővért. Magyarországon ő az első egyszerű, középosztályból származó nő, akit az egyház királylányok és főnemesek mellé a boldogok sorába emelt.

"Apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten szolgálója, Salkaházi Sára vértanú szüzet, (...) mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák (...) minden év május 11-én" - írta XVI. Benedek pápa apostoli levelében, amelyet Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek olvasott fel vasárnap Budapesten, a Szent István Bazilika előtti téren tartott szentmisén. Ezzel Magyarországon Salkaházi Sára lett az első olyan ember, akit nemesi származás nélkül avattak boldoggá.

A szertartáson mintegy tízezren voltak jelen, köztük Szili Katalin házelnök, a diplomáciai testület számos tagja, valamint a zsidó hitközségek több képviselője is. Utoljára hasonló esemény 1083-ban, Szent László uralkodása idején volt Magyarországon - akkor Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Gellértet kanonizálták.

Erdő Péter a szertartáson mondott szentbeszédében arról beszélt, hogy a hit, ha tettek nem származnak belőle, önmagában holt dolog. A bíboros Salkaházi méltatása közben kiemelte hogy a szociális testvér a legszegényebbek segítése mellett "különleges szerepet töltött be a nők méltóságának elismerése" tekintetében is. "Felismerte, hogy a munka, a család, a társadalom terhei iszonyú súllyal nehezednek a gyermekeiket nevelő, dolgozó asszonyokra, a szegényebb néposztályok tagjaira"- hangsúlyozta Erdő Péter.

A boldoggá avatási eljárást tíz éve indította meg a Szociális Testvérek Társasága, az az ősi szerzetesi eszményt modern formában követő társaság, amelynek Salkaházi is tagja volt. A vértanúságot bizonyító dokumentum 2004-ben készült el, a szertartás elvégzéséhez szükséges pápai engedély pedig 2006 június 1-jén érkezett meg. A vasárnapi szertartáson először tíz órától a szociális testvérek vezetésével bemutatták Salkaházi Sára életútját, majd a 11 órakor kezdődő szentmisén Erdő Péter bíboros hirdette ki a boldoggá avatási határozatot.

Salkaházi kassai születésű újságírónő volt, aki élete során dolgozott kalapüzletben, könyvkötőként és tanítónőként is. A cigarettafüstös, szabad újságírói életét 1930-ban hagyta ott, ekkor lépett be a Szociális Testvérek Társaságába, ahol később többek között a jótékonysági munkát irányította, hitoktatást végzett, gyerekkonyhára felügyelt és családokat látogatott. A második világháború utolsó hónapjaiban tevékenyen kivette a részét az üldözöttek menekítéséből, üldözött zsidók, nők és gyerekek százait rejtegette.

A szociális testvérek körülbelül ezer embert mentettek meg 1944-ben, közülük mintegy száz ember közvetlenül Salkaházi Sárának köszönheti, hogy életben maradt. 1944 decemberében egy feljelentés alapján a nyilasok az általa vezetett munkásnőotthont körülzárták, a testvért pedig az ott bújtatottakkal együtt elhurcolták és a jeges Dunába lőtték.