Meghalt Sütő András

Szombat éjszaka elhunyt Sütő András. Az erdélyi magyar író a romániai magyar kisebbség egyik legjelentősebb szószólója volt. Idén nyáron töltötte be 79-ik életévét.

Hosszan tartó betegség után elhunyt Sütő András. Az erdélyi magyar író szombat este fél 11 előtt halt meg Budapesten. Erről Cselényi László, Sütő András veje vasárnap reggel adott tájékoztatást. Az író temetéséről később intézkedik családja.

Az 1927-ben Pusztakamaráson született, számos drámát, novellát, kisregényt, regényt jegyző író halálával az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb szószólója távozott. A nagyenyedi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Református Gimnáziumban tanuló, először 18 évesen publikáló - a kolozsvári Világosság című lapban jelenik meg Levél egy román barátomhoz című műve - Sütő András több romániai magyar nyelvű lap (Falvak Népe, Új Élet) főszerkesztője is volt, jóllehet eredetileg rendezőnek készült a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán Kolozsvárott.

Sütő András nem csak irodalmárként, de a '70-es '80-as években romániai országgyűlési képviselőként is kiállt a magyar kisebbség nyelvhasználati jogai és a teljes anyanyelvi oktatása mellett, illetve tiltakozásokkal, memorandumokkal igyekezett a Romániában folyó nemzetiségi jogfosztásokra felhívni a figyelmet. Ebbéli tevékenysége miatt egyre gyakrabban tiltják be műveit: a Ceausescu-rezsimben utoljára 1980-ban jelenhetett meg írása.

Ezt követően Magyarországon publikált, drámáit is itt állították színpadra. Írásai és megszólalásai jelentős változást hoznak a romániai magyarsággal kapcsolatos magyar politikában, az Advent a Hargitán című drámájának 1986-os budapesti bemutatása komoly politikai vihart kavart - a román hatóságok hevesen tiltakoztak miatta. A romániai rezsim által ellene táplált indulatokat Álomkommandó című, 1987-ben szintén Magyarországon bemutatott drámája csak fokozta: a rezsim titkosszolgálata lehallgatta otthonában, munkahelyén, hétvégi házában; névtelen levelekben, telefonokkal fenyegették - életveszélyesen is -, gyermekeinek boldogulását különböző módszerekkel nehezítették.

Az 1989-es majd az 1990-es diktatúra-ellenes megmozdulások idején felszólal a tüntetéseken, de a marosvásárhelyi tiltakozók ellen szervezett pogromokban elveszti fél szeme világát. A rendszerváltás után a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, írásai immár Romániában is megjelenhetnek.

MTI/[origo]