"Ezen az alapon ha egy portás elkésik, azért is felelős a miniszterelnök" - fogalmazott Magyar György büntetőjogász, amikor arról kérdeztük, reális-e a vád, amelynek alapján a Fidesz Gyurcsány Ferenc feljelentését tervezi. A feljelentésről még Áder János, a Fidesz elnökségi tagja beszélt szombaton: azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy "közérdekű adatokat nem hozott nyilvánosságra, hogy meghamisította azokat, és ezzel megvalósította a közérdekű adattal történő visszaélés büntető törvénykönyvi tényállását, ezért a büntető törvénykönyv 177/B. paragrafusa alapján büntetőeljárást kezdeményeznek" ellene. Úgy tudjuk, két-három napon belül hivatalos formában is megtörténik a feljelentés.
A Btk. kérdéses részében az áll, ha valaki megszegi a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt, és eltitkol vagy meghamisít közérdekű adatokat, mindezt jogtalan haszonszerzés miatt, akár hároméves börtönbüntetést is kaphat.
Nem elég, hogy rossz volt a gyerek
Magyar György szerint nagyon távoli az összefüggés Gyurcsány Ferenc felelőssége és a feljelentők által megfogalmazott vádak között. Bár a miniszterelnök elvben felelős mindenért, ami az országban történik, ez büntetőjogilag nehezen megfogható - vélte. Szerinte nem valószínű, hogy a miniszterelnök saját kezűleg hamisít meg vagy titkol el közérdekű adatokat: "ilyesmit inkább adatkezelők vagy adatfeldolgozók tudnak elkövetni" - vélte.
A büntetőjogász szerint a lényeg, hogy konkrét cselekményeket kell tudnia felmutatni a feljelentőnek. Gyurcsány kiszivárgott beszédében nincsenek erre vonatkozó konkrétumok, "absztrakt felelősség pedig nincs" - fogalmazott. Szerinte az ellenőrzőbe intőnek nem elég beírni, hogy "a gyerek ma nagyon rossz volt", le kell írni konkrétan, hogy mit tett, például betörte az ablakot. "A hazugság mást jelent köznapi és jogi értelemben. Ha valaki egy beszédben bevallja és felvállalja, hogy hazudott, a jog szerint még azt is be kell bizonyítania" - tette hozzá.
Emellett kockázata is van egy ilyen feljelentésnek. Ha eljárás indul, a hatóságoknak mindenképpen össze kell szedniük a konkrét cselekményeket, ha ilyenek nincsenek, akkor meg kell szüntetni az eljárást. Ha viszont a "vád" megalapozatlannak bizonyul, az addig eljáró hatóság akár eljárást is indíthat a feljelentők ellen hamis vád miatt. Ez pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető - mondta el az [origo]-nak Magyar György.
Az ombudsman is így gondolja
A közelmúltban Gyurcsány kiszivárgott beszédével kapcsolatban az adatvédelmi ombudsmanhoz is érkezett beadvány, amely szintén a Btk. 177/B. paragrafusára alapoz. Az illető vizsgálatot kért és azt, hogy az ombudsman, Péterfalvi Attila jelentse fel Gyurcsányt ennek alapján.
Péterfalvi elutasította mindezt, mert "Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. májusi balatonöszödi beszéde nem alkalmas arra, hogy megalapozzon" egy ombudsmani vizsgálatot. Kérdésünkre Péterfalvi elmondta: véleménye szerint ez egy általános jellegű beszéd, amelyből nem derül ki, hogy konkrétan milyen esetekben sértette meg a miniszterelnök a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt - és ezzel együtt a Btk-t. Az ilyesmi szerinte már a nyomozó hatóság illetékessége.
A törvénysértés az ombudsman szerint úgy érhető tetten, ha például valaki konkrét kérdéssel fordult a miniszterelnököz, de az előírt határidőn belül nem kapott választ. A másik lehetőség, hogy az, amit Gyurcsány nyilvánosan mondott vagy leírt (például internetes naplójában), valamilyen formában megsérti a törvényt.
Az ügyészséghez egyébként több más feljelentés is érkezett Gyurcsány ellen - szintén kiszivárgott beszédére hivatkozva -, egyik esetben sem indult azonban eljárás. Az ügyészség a feljelentések elutasítását nem indokolta meg.
Wirth Zsuzsanna