Eldugnák a gyerekek elől a chipsreklámot

Magyar fogyasztóvédők és civil szervezetek javaslatot dolgoztak ki arra, hogyan kellene megvédeni a gyerekeket az Európai Unióban az egészségtelen élelmiszerek reklámjaitól. A javaslat szerint a gyermekkori elhízásért felelős chipsek, édességek, cukros üdítők televíziós hirdetéseit nem vetíthetnék olyankor, amikor sok gyerek ül a képernyők előtt.

Reggel hat és este kilenc óra között nem sugározhatna a televízió olyan reklámot, amely egészségtelen élelmiszert népszerűsít, ha az Európai Parlament figyelembe veszi a magyar fogyasztóvédők módosítási javaslatát a Televízió Határok Nélkül irányelvhez. Ennek a direktívának a módosítása a közeljövőben kerül napirendre.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) számos civil szervezettel közös nyilatkozatot adott ki arról, hogyan kellene az egész EU-ban egységesen szabályozni a túl sok sót, cukrot vagy zsírt tartalmazó ételek és italok reklámozását annak érdekében, hogy a gyerekeket minél kevésbé érjék el ezek a hirdetések.

Egységes, országhatárokon átívelő szabályozásra azért van szükség, mert például Norvégiában (Norvégia nem tagja az EU-nak, de része az Európai Gazdasági Térségnek) és Svédországban hiába tiltották be saját területükön belül ezeket a reklámokat. Aláásta a kezdeményezést, hogy külföldről sugározva továbbra is elérték az egészségtelen termékek hirdetései a svédeket és a norvégokat. A szabályozás előfeltétele, hogy meghatározzák: egyáltalán mi alapján számít egészségtelennek egy élelmiszer. A nyilatkozat aláírói azt javasolják, hogy ezt az Európai Unió szintjén elfogadott tápanyag-profiloknak megfelelően határozzák meg.

Dömölki Livia, az OFE élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője az [origo]-nak elmondta: a gyerekek még nem igazán tudják a helyükön kezelni ezeket a reklámokat. A szakértő szerint Magyarországon az elmúlt évben drámaian nőtt az elhízott gyerekek aránya, 9,1 százalékról 15 százalékra, és ez részben a chipshez, kólához, süteményhez kedvet csináló reklámoknak tudható be.

Egy 2004-es európai kutatás kimutatta, hogy a televízióban a gyermekeknek szóló élelmiszer-reklámok 49-100 százalékban egészségtelen termékeket próbáltak vonzóvá tenni. Korábban jelentős sajtóvisszhangot kapott egy másik tanulmány is, amelyet a brit Gerard Hastings tett közzé. Ez a kutatás bebizonyította, hogy az ételek reklámozása befolyásolja a gyerekek választását nemcsak a márkát, hanem az élelmiszer-kategóriákat illetően is, azaz hatással van arra, hogy gyümölcs helyett inkább édességet szeretnének enni.

A reklámszakma ugyanakkor megkérdőjelezi ezeket a kutatási eredményeket, a magyar Önszabályozó Reklám Testület oldalán is olvasható egy Hastings állításait megkérdőjelező anyag. Ebben többek között azt hangsúlyozzák, hogy a szülők túlnyomó többsége szerint a reklámok nem gyakorolnak nagy hatást a gyerekekre. A reklámban érdekeltek általában amellett lobbiznak, hogy a reklámok helyes használatát kell inkább megtanulniuk a gyerekeknek.

"Reménykedünk benne, hogy legalább részben sikerül keresztül vinni a javaslatunkat" - fogalmazott Dömölki Lívia, aki szerint mindez csak az első lépés lenne egy hosszú folyamatban, amelyben konszenzusra kell jutniuk a másik oldallal.

Janecskó Kata