Csak négy kiemelt kórház lesz a fővárosban

31 olyan kiemelt kórház lesz a jövőben, ahol minden betegséget a legmagasabb szakmai színvonalon tudnak majd ellátni - döntött a kormány. A 34 fővárosi kórházból mindössze 4 lesz kiemelt egészségügyi központ. A többi 120 kórháznak pályáznia kell majd arra, hogy hány ággyal működhet a továbbiakban. Az egészségügyi miniszter szerint kórházbezárásra nem kell számítani. A kormány a hazai kórházszerkezet átszabását azzal indokolja, hogy túl sok a kórházi ágy Magyarországon.

A korábban kiszivárgott javaslathoz képest jelentősen átalakult az a törvénytervezet, amely átszabná a hazai kórházszerkezetet. Amíg az Egészségügyi Minisztérium és a kórházigazgatók közötti egyeztetés után elfogadott tervezetben 48 olyan kiemelt kórház szerepelt, amely fennmaradna a jelenlegi formájában, addig a pénteken ismertetett verzióban már csak 31 ilyen kórház szerepelt. A koncepció körüli vitákat jellemzi az is, hogy a tárca által kidolgozott javaslatot szerdán nem fogadta el a kormány, ez csak csütörtökön történt meg

Molnár Lajos egészségügyi miniszter által pénteken ismertetett tervezet szerint az egészségügyi ellátásnak a jövőben négy szintje lesz: a kiemelt kórházak - átlagosan 50 kilométeren belüli -, területi kórházak - 30 kilométeren belül -, járóbeteg-központok - 20 kilométeren belül - és a háziorvosok. A kiemelt kórházak közé az ország közel 150 intézménye közül mindössze 31 tartozna. (A kiemelt kórházak teljes listája a cikk második oldalán olvasható.) Ezek a kórházak lennének azok, amelyek valószínűleg fennmaradnának a jelenlegi formájukban. A kiemelt, vagy súlyponti kórházak lesznek a sürgősségi ellátás központjai, a nap 24 órájában fogadniuk kell a sürgősségi eseteket, valamint súlyos és speciális betegségben szenvedőket is itt látnák el.

Molnár Lajos elmondta: a kiemelt kórházak közé tartoznak a megyei kórházak és az egyetemi klinikák. Ha egy megyeszékhelyen mindkettő megtalálható - mint például Szegeden és Pécsett, akkor az egyetemi klinika élvezett elsőbbséget. A 43 főváros intézményből azonban a korábban kiszivárgott javaslatban szereplő 16 helyett csak 4 került fel a kiemelt kórházak listájára: a Semmelweis Egyetem, az Országos Kardiológiai Intézet, az Országos Onkológiai Intézet, és a miniszter által Központi Közkórházként emlegetett intézmény, amely a BM-kórház, a MÁV-kórház, a Honvédkórház, és az Országos Gyógyintézeti Központ összevonásából jönne létre. Molnár szerint az onkológia és a kardiológia azért került a kiemelt intézmények közé, mert olyan betegségeket kezelnek, amelyek a leggyakoribb halálozási okok Magyarországon.

A többi intézmény úgynevezett területi kórház lesz, amelyek az általános esetekkel foglalkoznak majd: többek között az egyszerűbb sürgősségi esetekkel, de a jelenleginél nagyobb szerepük lesz a rehabilitációban, illetve az ápolási feladatok ellátásában. Azt, hogy a területi kórházak mekkora kapacitással, ágyszámmal működhetnek majd, a kórházak fenntartóiból és a kórházigazgatóból álló Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) döntik majd el. A tervezet régiónként csak azt határozza meg, hogy az egyes területeken - belgyógyászat, sebészet, onkológia, nőgyógyászát - hány ágy működhet. Azt, hogy ez egyes területi kórházakra lebontva mit jelent, azt a RET-ek döntik el. A tárca ebbe csak akkor szól bele, ha a RET nem tud dönteni.

Ez valószínűleg osztályok, és kórházak összevonásával jár majd, mivel a jelenlegi 60 245 aktív kórházi ágyból - szívműtét, tüdőműtét, amputáció ellátása - 16 ezer ágyat szüntetne meg, illetve alakítana át. Kilencezer ágy teljesen megszűnne, 7 ezer olcsóbb finanszírozású, úgynevezett krónikus ággyá - szívműtét, tüdőműtét, amputáció utáni ápolás, rehabilitáció - alakítana át. Molnár Lajos szerint ez azonban várhatóan nem fog kórházbezárással járni, a miniszter szerint ugyanis a cél nem bezárás, hanem az átalakítás.

A struktúra átalakítását a tárca azzal indokolja, hogy Magyarországon jóval több kórház van, mint amire szükség lenne, a kórházi ágyak száma pedig meghaladja az uniós átlagot. Az egészségügyben ugyanis nem a kereslet határozza meg a kínálatot, hanem pont fordítva: a kórházak minden ágyat meg tudnak tölteni, attól függetlenül, hogy van-e rá igény. Mégpedig úgy, hogy a nagyobb bevétel érdekében fekvőbetegként kezelik azokat, akiket járóbetegként is el lehetne látni. Az egészségügyi zöld könyv szerint a jelenleg aktív kórházi ellátásban részesülő betegek 20 százaléka lehetne ellátható járóbetegként.

A tervek szerint a törvényt januárban fogadja el az Országgyűlés, életbe pedig márciusban léphet, amikorra is a kiosztott kapacitások szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megköti a szerződéseket a kórházakkal.

Szabó András