Eltarthatják egymást a melegek is

Három év pereskedés után letelepedési engedélyt kapott az az erdélyi férfi, akinek korábban azzal utasította el kérelmét a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, hogy azonos nemű élettársa az idegenrendészeti jogszabályok alapján nem minősül családtagnak, így nem vállalhat anyagi felelősséget társáért. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület javaslatot készít, amelyben felhívja a jogalkotó figyelmét az azonos nemű személyek tartós együttélése szabályozásának hiányosságaira.

A Bevándorlási és Állampolgársági hivatal több mint három év folyamatos pereskedést és jogi huzavonát követően engedélyezte annak az erdélyi magyar fiatalembernek a letelepedését, akinek arra hivatkozással utasították el korábban a kérelmét, hogy azonos nemű élettársa az idegenrendészeti jogszabályok alapján nem minősül családtagnak, így az élettárs vagyona nem vehető figyelembe annak eldöntésekor, hogy a letelepedni szándékozó rendelkezik-e a magyarországi életvitelhez szükséges megfelelő anyagiakkal. A Bevándorlási Hivatal tehát azzal érvelt, hogy nem az a probléma, hogy egy meleg párról van szó, hanem az, hogy nem házasok, mivel eltartási kötelezettség csak ebben az esetben van. Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója korábban, még az eljárás során az [origo]-nak azt mondta: a megélhetési feltételeknek sokféleképpen meg lehet felelni, élettársi szerződéssel azonban nem. Az idegenrendészeti törvény ugyanis kimondja, hogy ilyen kérdésekben csak az eltartási kötelezettséggel rendelkező családtagok nyilatkozata elfogadható. "A probléma az, hogy az élettárs nem családtag, így a nyilatkozatnak nincs jelentősége az ügy szempontjából" - fogalmazott.

Kárpáti József, a Háttér Társaság a Melegekért jogsegélyszolgálat vezetője, a meleg pár jogi képviselője viszont azt állította: a probléma oka, hogy a magyar jogrendszer nem teszi lehetővé az azonos neműek számára a házasságot, viszont a melegek élettársi viszonyát - szemben a heteroszexuálisokéval - nem tekinti családnak. Ezért fordulhat elő, hogy ilyen esetekben az azonos nemű párok hátrányt szenvednek a heteroszexuálisokkal szemben. "Ha egy heteroszexuális pár valamelyik tagja nyilatkozik arról, hogy vállalja élettársa eltartását, akkor azt a bevándorlási hivatalnak kötelező figyelembe venni. Mivel azonban az idegenrendészeti törvény nem ismeri el családi viszonynak a meleg párkapcsolatot, így ez azonos nemű párokra már nem vonatkozik. Ebben az esetben is van azonban mérlegelési lehetősége a hivatalnak, azaz dönthetett volna úgy, hogy a nyilatkozatot elfogadja"- nyilatkozta még 2004-ben Kárpáti az [origo]-nak.

Az ügyet érdemben eldöntő Legfelsőbb Bíróság végzésének indokolásában az áll: nem lehet a megélhetés biztosítottságának vizsgálatakor figyelmen kívül hagyni a kérelmező élettársának a támogató nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy az azonos nemű személyek is élhetnek élettársi viszonyban.

A peres eljárás arra a súlyosan diszkriminatív törvényi rendelkezésre hívta fel a figyelmet, hogy az azonos nemű személyek tartós együttélésének kereteit megadó élettársi viszony lényegesen kevesebb jogot nyújt számukra, mint a kizárólag különneműek részére fenntartott házasság intézménye. A melegek tartós együttélésének fogyatékos jogi szabályozása oda vezet, hogy - egyebek mellett - a magánélet tiszteletben tartásához és a család egységének biztosításához fűződő jogaik is sérülnek. Az adott egyedi ügyben ugyan a Legfelsőbb Bíróság a jogértelmezésével a meleg pár alapjogait, ha áttételesen is, de védelemben részesítette, mindez nem elegendő az emberi jogok következetes védelméhez. A szexuális orientáció szerinti megkülönböztetés mellett a jogalkotónak el kell gondolkodnia a család fogalmának újraértékelésén is. Az eset kapcsán az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület javaslatot készít elő, amelyben felhívja a jogalkotó figyelmét az azonos nemű személyek tartós együttélése szabályozásának hiányosságaira - áll a Magyar Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság a Melegekért közös közleményében.

Hasonló eset volt, amikor tavaly ősszel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság azért tagadta meg az özvegyi nyugdíj kifizetését egy idős meleg férfinak, mert az csak 10 év együttélés után adható. Mivel viszont a jogszabályok csak 1996 óta teszik lehetővé azonos nemű párok együttélését, - a nyugdíjfolyósító álláspontja szerint - legkorábban 2006-ban kaphatnak özvegyi nyugdíjat a melegek. A helyzetet egy decemberben meghozott, január 1-től életbe lépő kormányrendelet rendezte, amely kimondta, az özvegyi nyugdíj megállapításakor az 1996-i évi törvénymódosítást megelőző időt is figyelembe kell venni az élettársak nemétől függetlenül.