Egy meleg férfi letelepedéséért perlik a BM-et

Nem kapott letelepedési engedélyt egy meleg férfi Magyarországon, bár önálló jövedelme van és élettársa nyilatkozott arról, hogy vállalja eltartását. Kárpáti József, a férfi ügyvédje az [origo]-nak elmondta, a bevándorlási hivatal azért utasított el a kérelmet, mert úgy vélte, hogy a férfi jövedelme nem biztosítja megélhetését. Az eltartásról szóló nyilatkozatot viszont gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta, bár a heteroszexuális pároknál ezt mindenképpen figyelembe kell vennie.

Nem kapott letelepedési engedélyt egy meleg férfi, mert a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala szerint bejelentett, több mint 60 ezer forintos nettó jövedelme ellenére megélhetése nem biztosított. A hivatal annak ellenére utasította el az 1998 januárja óta jogszerűen Magyarországon tartózkodó férfi letelepedési kérelmét, hogy élettársa nyilatkozatban vállalta, hogy eltartja.

Kárpáti József, a Háttér meleg jogsegélyszolgálat vezetője, a meleg pár jogi képviselője az [origo]-nak elmondta: ha egy heteroszexuális pár valamelyik tagja nyilatkozik arról, hogy vállalja élettársa eltartását, akkor azt a bevándorlási hivatalnak kötelező figyelembe venni. Mivel azonban az idegenrendészeti törvény nem ismeri el családi viszonynak a meleg párkapcsolatot, így ez azonos nemű párokra már nem vonatkozik.

Ebben az esetben is van azonban mérlegelési lehetősége a hivatalnak, azaz dönthetett volna úgy, hogy a nyilatkozatot elfogadja. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal arra hivatkozva utasította el az eltartásról szóló nyilatkozatot, illetve első és második fokon a letelepedési kérelmet is, hogy az azonos nemű élettársát nem lehet tartásra köteles hozzátartozónak tekinteni, támogató nyilatkozatát és vagyonát nem lehet a barátja megélhetését segítő körülményként értékelni. "Itt sejtünk diszkriminációt" - fogalmazott Kárpáti. Az ügyvéd elmondta, jelenleg a kérelem bírósági felülvizsgálata zajlik, a pár közigazgatási pert indított a hivatal ellen.

"Először is szeretném hangsúlyozni, hogy semmilyen szempontból nem befolyásolta a hatóságot, hogy a kérelmező meleg párkapcsolatban él" - mondta az [origo]-nak Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója. Végh szerint a bevándorlási hivatal előítélet-mentességét bizonyítja az is, hogy bár első fokon minden részében elutasították a férfi kérelmét, másodfokon már csak a megélhetési feltételeket nem látta biztosítva a hivatal.

Az ügy érdekessége ugyanakkor, hogy - mint Végh elmondta - a lakhatási feltételeket azután látta biztosítottnak a hivatal, hogy a férfi párja eltartási nyilatkozatot tett. Kérdésünkre, hogy ezt a nyilatkozatot miért nem fogadták el a megélhetési feltételek biztosítékaként is, Végh azt mondta: a megélhetési feltételeknek sokféleképpen meg lehet felelni, élettársi szerződéssel azonban nem. Az idegenrendészeti törvény ugyanis kimondja, hogy ilyen kérdésekben csak az eltartási kötelezettséggel rendelkező családtagok nyilatkozata elfogadható. "A probléma az, hogy az élettárs nem családtag, így a nyilatkozatnak nincs jelentősége az ügy szempontjából" - fogalmazott.

Végh úgy vélte, nincs ellentmondás a hivatal döntésében, ugyanis más súlyú feltételek vonatkoznak a lakhatási és a megélhetési feltételekre, így - a főigazgató szerint - érthető, hogy míg az egyik esetben biztosítéknak fogadták el a nyilatkozatot, addig a másik esetben ez nem volt elegendő. Végh szerint hasonló gyakorlat van a legtöbb EU-tagországban is.

Kárpáti szerint a probléma oka, hogy a magyar jogrendszer nem teszi lehetővé az azonos neműek számára a házasságot, viszont a melegek élettársi viszonyát - szemben a heteroszexuálisokéval - nem tekinti családnak. Ezért fordulhat elő, hogy ilyen esetekben az azonos nemű párok hátrányt szenvednek a heteroszexuálisokkal szemben.

Hasonló eset volt, amikor tavaly ősszel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság azért tagadta meg az özvegyi nyugdíj kifizetését egy idős meleg férfinak, mert az csak 10 év együttélés után adható. Mivel viszont a jogszabályok csak 1996 óta teszik lehetővé azonos nemű párok együttélését, - a nyugdíjfolyósító álláspontja szerint - legkorábban 2006-ban kaphatnak özvegyi nyugdíjat a melegek. A helyzetet egy decemberben meghozott, január 1-től életbe lépő kormányrendelet rendezte, amely kimondta, az özvegyi nyugdíj megállapításakor az 1996-i évi törvénymódosítást megelőző időt is figyelembe kell venni az élettársak nemétől függetlenül.