Nincs közeledés a tubesi lokátorvitában

Nem közeledtek az álláspontok a Honvédelmi Minisztérium szakemberei és a civilek képviselői között a Tubesre tervezett NATO-radarral kapcsolatos hétfői, pécsi lakossági fórumon, ahol elhangzott az is, hogy jobb lett volna, ha a lokátor a Zengőn épül meg.

Itt épülhetne meg a NATO-radar

A beruházás kapcsán felmerült kérdések megvitatására rendezett, Párbeszéd című fórum kínos jelenettel kezdődött: egy lokátorellenes aktivistát, hangoskodása miatt, kitessékeltek a rendezvénynek otthont adó Szivárvány gyermekház színházterméből, erre ő ledöntötte a lokátor látványterveit bemutató paravánt. A fórumon amúgy kevés, a fejlesztésről pusztán tájékozódó pécsi jelent meg, a mintegy száz résztvevő ugyanis láthatóan elkülönült támogatókra, ellenzőkre és független szakértőkre.

Az építkezésről szóló rövid tájékoztatókból a korábbi, hasonló rendezvényekhez képest semmi új nem hangzott el. A honvédség képviselői megismételték, hogy szükség van a hazai lokátorrendszer Tubesre tervezett harmadik elemének megépítésére, már csak azért is, mert e nélkül a légtér lyukas.

Érvelésük szerint a létesítmény Magyarország védelmét szolgálja, ezért azt az államnak saját területén szükséges megvalósítania. A radar nem helyettesíthető más berendezésekkel. A kozmikus felderítés kivitelezhetetlen, az AWACS típusú gépeket pedig magas működtetési költségeik okán csak vészhelyzetben vetik be. Ráadásul a radar nem csak katonai, hanem polgári célokat is szolgál, a légtér figyelése, ellenőrzése pedig a katonai és polgári légi irányítás közös ügye. Elhangzott az is, hogy a lokátor által kibocsátott sugárzás alatta marad a megengedett határértékeknek, s nem bizonyított, hogy káros lenne az emberi szervezetre.

A civilek újra a honvédelmi tárca képviselőinek tudomására hozták, hogy egészségüket, a környezetet és a táj jelenlegi képét féltve elfogadhatatlannak tartják a beruházást. Érvként hozták fel azt is, hogy a radar a Tubesen túl közel lenne a mintegy 158 ezer lakosú Pécshez, amely így egy esetleges háborúban túl nagy kockázatot vállalna.

Honvédelmi szakértők erre válaszul azt mondták, hogy a radarok valóban az ellenség elsődleges célpontjai közé tartoznak, de azokat feltétlenül követné más adótornyok, majd a reléállomások, vasútállomások, közlekedési csomópontok megsemmisítése, tehát Pécs semmiképpen sem úszna meg egy támadást.

A felszólalók közül többen Sólyom László felelősségét firtatták az ügyben. Azt mondták, a köztársasági elnök korábban a Zengőn ellenezte az építkezést, a Tubest azonban elfogadta, holott az sokkal több embert érintene. Valaki kijelentette: talán jobb lett volna, ha a radar a Mecsek csúcsán épül meg. Voltak, akik a Tubes elvetésére és más, jobb helyszín választására szólították fel a szaktárca képviselőit.

A független szakértőként felszólalt Tóth József földrajztudós, a Pécsi Tudományegyetem volt rektora, erre válaszul azt mondta: a jobb helyszín a Zengő volt, amelyen az építkezést "laikus tömegek politikai céllal megakadályozták". Az ökoszisztémának nem csak a bánati bazsarózsa a része, hanem az ember is - jelentette ki, arra utalva, hogy sokan a Zengőnél közelibb, Tubesre tervezett lokátor közelségére hivatkozva féltik az egészségüket. Tóth József úgy vélte: azzal, hogy Magyarország a NATO tagja lett, minden polgárának tudomásul kell vennie, hogy a védelemnek ára van, azért fizetni kell.

A professzor szerint a radar körül kialakult jelen helyzetért ugyanakkor felelős a honvédelmi tárca is, mert nem folytatott megfelelő kommunikációt az ügyben.